Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakítás után vizsgaidőszak?
3 napja pett vége egy 5 éves kapcsolatomnak. Én szakítottam azért, mert ő eltávolodott tőlem, és meg kellett hoznom ezt a döntést, de még mindig nagyon szeretem.
2 hét múlva kezdődik a vizsgaidőszak és rögtön 2 hét múlva lesz egy szóbeli vizsgám elég brutál jogi tételekből. 25 tétel van, mindegyik kb 3 oldalas . Még semmit sem tudok, csak sírok és fekszem/sorozatot nézek, sajnos hétköznap dolgozom is így csak hétvégén tudok tanulni.
Elhalasztani ezt a vizsgát nem lehet. Hogyan tudom magam rávenni a tanulásra? Van valami tippetek? úgy érzem semmi sem érdekel és belehalok ebbe.
Figyi, egyetemistaként én is azt hittem, h mindennek vége, ha nem sikerül egy vizsga. Akkor meg pláne összedől a világ, ha az ember csúszik az egyetemen. Azt aztán pedig egyenesen öngyilkossággal kell kezelni, ha kirúgják az embert az egyetemről...
Nos, velem mindhárom megtörtént, és elmondhatom, hogy az az elb*szott bsc-s tanulmányaim az égvilágon SEMMI, azaz SEMMI negatív hatással nincsenek a jelenlegi helyzetemre!
Stabil egzisztenciám van, önálló vállalkozásom, végzős doktorandusz hallgató vagyok, számos tudományos cikket letettem az asztalra.
Szóval fel a fejjel, a kapcsolatot gyászold el a saját tempódban, ugyanis a lelkednek ez a legfontosabb most!
És ha az ez a vizsga most nem sikerül, az biztosan kellemetlen lesz, de ne görcsölj rá, mert épp elég bajod van most neked.
Drukkolok!
Ismeretlenül is tiszta szívből! :)
31/F
A 3 éves, egyetemen köttetett kapcsolatom, amiben már együtt éltünk, államvizsga előtt ért véget azzal, hogy megtudtam hogy többször is megcsalt. Két napig gyászoltam, majd összekapartam magam és úgy döntöttem, hogy ha fene fenét eszik is ennek az államvizsgának SIKERÜLNIE KELL, nincs más opció. Teljesen eltettem magamban a gyászomat és a tanulásba temetkeztem. A szüleim teljesen ki voltak borulva, amikor megtudták a hírt, mert jajj szegény én, miért pont most, mi lesz most, blabla. Jeles eredménnyel zártam a tanulmányaimat, mérnökként végeztem, így azért kellett tanulni... :)
Már eltelt 9 év, de sosem fogom elfelejteni és hogy őszinte legyek nagyon büszke vagyok magamra, hogy egy ilyen élethelyzetet ilyen jól tudtam kezelni. Utána persze az elodázott gyászmunka miatt összeomlottam, de akkor már belefért... :D
Ma már családom van, így csak mosolygok a szitun, de alapvetően azt tudom javasolni neked is, hogy a tudatodat alakítsd át, fordítsd előnyödre a történteket és formálj erőt, lendületet abból a dühből és rossz érzésből, ami most benned van.
köszönöm!
Sajnos nála is megcsalásról is szó van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!