Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A férjem folyamatosan célozgat rá és mondogatja, hogy munkát kellene találnom. Hogyan értethetném meg vele, hogy én is azt szeretném, de a segítsége nélkül nem fog menni?
Még a gyerekekkel vagyok gyesen, mindhárman SNI-sek (auti, adhd), a kicsi után kapom még 2 évig a gyest.
Anyagilag valóban nagyon kellene, hogy dolgozzak, de sajnos még nem találtam olyan munkahelyet, ami mellett a gyerekeket is tudom rendezni. Pl arra egyik munkáltató sem vevő, hogy a szünetekben otthon tudjak velük maradni. Egyszerűbb lenne, ha néha besegitene a férjem is, de ő mindig azzal bújik ki minden alól, hogy a munkaidejébe nem fér bele, nekem kell megoldani.
Sajnos egyre feszültebb otthon a légkör emiatt. Úgy érzem teljesen magamra hagyott a problémákkal és valószínűleg ő is ezt érezheti a sajat szemszögéből.
Szerintetek hogyan lehet ezt megbeszélni?
Igen, nekünk is sok olyan ismerősünk van, ahol 2-3 testvér is érintett. A gyerekek vizsgálata során nekünk azt mondták, hogy a férjemnek se ártana egy kivizsgálás, mert valószínűleg nálunk genetikai eredetű, de végül ennyiben is maradtunk. Igazából nem javítana a helyzeten semmit.
Nyilván nem itt kezdtem el kérdezősködni, hanem már számtalan alkalommal nekifutottam a férjemmel a beszélgetésnek, de folyamatosan arra lyukadunk ki, hogy ő nem tud mit tenni, se reggel, se délután nem tud nekem besegíteni a gyerekekkel. Nem tudja megmondani, hogy mit és hogyan képzel.
Nem azzal van baj, aránylag hamar találok munkát, de az első szünet vagy 2-3 hetes betegség után el szoktak küldeni. Ezt igazából meg is értem, csak akkor is kiabránditó. Most is van egy hely, ahova elméletileg mehetnék, de szólnom kellett, hogy csak az őszi szünet után tudok menni vagy a teljes szünetre fizetés nélküli szabit kell kivennem a próbaidő alatt. Szerintem addigra találnak helyettem mást, akinek nincsenek ilyen extra igényei.
Eredetileg a gyerekek az utcánkban lévő suliba jártak volna, ami tőlünk kb 100m-re van, de itt nem tudják őket fogadni, szóval 3 különböző suliba járnak. Egy rémálom így a logisztika.
"de az első szünet vagy 2-3 hetes betegség után el szoktak küldeni."
Ilyen esetre kell felvenni fizetett segítséget. Lehet, hogy azt a pár heti fizetésedet neki adod, de legalább nem veszíted el a munkádat. Én dolgoztam így, míg tanultam több családnak is, SNI-s gyerekekkel is.
Én is egy ilyen férj voltam, semmi házimunkába nem segítettem be, gyerekekkel sem segítettem semmiben, ha valamikor valamiben mégis, akkor piedesztálra emeltem magam, hogy én mennyire kegyes vagyok, hogy elvégzem az ő dolgát is… lelkileg terrorizáltam páromat, de ezeket igazából észre sem vettem, ilyen mintákat hoztam az én szüleimtől…
Sajnos ezeket a felismeréseket mindet 1-2 év egyedüllét után kezdtem el belátni, mikor válás után egyedül maradtam a házban és elkezdett zavarni, hogy a házban örökké mocsok-kosz van, hogy bogarasodok, mindenhonnan mászik elő valami… szépen lassan rendet tanultam, majd óriási szerencsémre újra összejöttünk feleségemmel és újra hozzámjött, mert számomra mindig ő volt az egyettlen, de volt 6nagyon rossz évem nélküle…
Nyilván nem azt mondom, hogy nálatok is így történne, de ismerve ezt a férfi mentalitást sajnos azt kell mondjam, amíg a segge is ki van nyalva párodnak, soha nem fog megváltozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!