Hétvégén találkozom a volt pasimmal, nem akarom elrontani a találkozást, de beszélnünk kell. De hogyan?

A hétvégén lehet hogy találkozunk szakításunk óta közel 1 hónap telt el.

Ebbe az 1 hónapba a karácsonyt együtt töltöttük, én úgy gondolom akkor érzelmileg újra közel kerültünk egymáshoz, igazából Ő közeledett, de Ő is szakított korábban.

Valahogy úgy érzem, Ő még nem tette túl magát a szakításon, titkolja azt hogy Ő még valamilyen szinten szeret engem.

Nagyon gyengéd volt velem, akkor, nem tudom mikor volt ilyen gyengéd.

Szilveszterkor bulizott, volt egy csaj aki aranyos volt, de a volt párom meg gyáva volt.

Igaz nem az a csajózos, de szerintem ha valaki túl tette már magát a dolgon akkor az becsajozik, nem futamodik meg a cél előtt, azzal hogy Ő gyáva.

Elsején beszéltünk MSN-en és Ő elmondta nekem hogy majdnem becsajozott, bár nem tudom hogy miért mondta el, hisz korábban nem mindent osztott meg velem, de amióta nem vagyunk együtt, úgy érzem több dolgot közöl velem, sokszor úgy érzem hogy egy napló vagyok számára.

Elmondja hogy elmegy vásárolni, fél óra múlva közli hogy megjött a vásárlásból, stb.

Kérdeztem tőle, hogy hogy nem sikerült becsajozni?

Erre az volt a válasza, hogy gyáva voltam, egyszer talán, majd esetleg.

Nem tudom hogy ez is milyen válasz.

S ezután mondta hogy hétvégén lehet hogy feljön Pestre piacra, és hogy találkozni is akar velem, mert van egy-egy dolog amit oda akar adni, ami szakítás óta nála van.

Nálam is vannak személyes dolgai, (pizsama stb...) de én valahogy nem tudom ezeket vissza adni, pedig a hétvégén ha találkozunk, lehet hogy el kell hogy vigyem bár Ő nem mondta.

Ő csak azt említette hogy a DVD-t ami nálam van azt vigyem, mikor mondtam neki, hogy más is van, akkor megkérdezte hogy mi??

Karácsonyt amit együtt töltöttünk és beszélgettünk is, Ő valahol megvallotta hogy akarná folytatni, de úgy érzem fél attól hogy ami miatt szakított az nem fog elmúlni.

Igaz azt is mondta átértékelni nem biztos hogy átfogja azt ami történt (nem tudom hogy értelmezte ezt ?) de gondolat van hogy mi merre meddig, és hát most ez a szilveszteri dolog.

Kicsit úgy érzem van reményem.

Szeretnék vele beszléni a hétvégén, de nem akarom hogy azt érezze, hogy engem felkavart az amikor együtt voltunk karácsonykor és történtek gyengéd dolgok.

Bár igazából erről akarnák vele beszélni, hogy azóta hogyan lássa a dolgokat, és még ez a szilveszter.

Úgy érzem Ő lelkileg még nincs kész egy kapcsolatra, és hát vonzódik hozzám és én is hozzá.

Bár az első vagyok neki, de nem biztos hogy ebbe a szituációba jelent valamit.

Tudom hogy a problémát Ti helyettem nem tudjátok megoldani, de szeretném a segítségeteket kérni, hogy hogyan beszéljek vele dolgokról ami nem rámenős, de elismerje el, hogy Ő ragaszkodik hozzám.

Tudom hogy nem harcolhatom ki belőle a kapcsolat folytatását, de valahol úgy érzem ott van a levegőbe, csak biztossá kell tenni.

Nem hiszem azt hogy az idő mindent megold, mert én többet érzek iránta, barátként válltunk el, de érzem hogy egyikünk sem tud a barátja lenni a másiknak.

Szeretném már tudni, hogy még is mi van, mert ez igy nem jó nekem.

Én már azt elmondtam neki, hogy szakítás óta ahogy telnek a napok és úgy mond távol van tőlem én annál jobban és erősebben szeretem.

Várom a hozzászólásokat!

B. Ú. É. K mindenkinek!