Vajon hagyjuk elveszni a múltat, amely még sem múlt el, vagy próbáljuk meg "felnőttként"?

Most 20 évesek vagyunk, igazi gyerek szerelem szövődött, s az elmúlt 10 évben azóta is, ha egymásra nézünk tudjuk, hogy nagyon mély érzelmeink vannak.

Mindig össze hoz minket a sors, annak ellenére, hogy mindkettőnknek volt azóta más párja, sőt jelenleg is van. De mivel nagyon jó kapcsolatban vagyunk, bármit megbeszélünk, így ezt is kitárgyaltuk, hogy semelyikünknek sem az igazi a kapcsolata a külső párokkal...

Mi próbálunk legjobb barátok lenni, nagyon szeretjük egymást, ezért félek, hogy ha összejönnénk végre felnőttként hogyan folytatódna a történet... Nem szeretném őt sosem elveszíteni!

Akkor most mi lenne jobb, elfolytani az érzelmeket és biztos a közelében maradni mindig, vagy kipróbálni együtt, összejönni végre, mint szerelmespár és az élet eldönti?!