Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg túl nagyok az elvárásaim vagy normális hogy a jövőbeni Apuka ennyire érdektelen?
Több mint 4 éve vagyunk együtt a párommal. Sok vitán túl vagyunk az évek alatt(egyéb okok,nem az itt szóbanforgó),de szeretjük egymást és én mondtam hogy szeretnék gyereket. Azt mondta felőle is jöhet. Amúgy is elég rég téma ez közöttünk, mindig is "benne volt a pakliban", de én eljutottam arra pontra hogy most már tényleg jöhet a bébi.
Nem lesz egyszerű a teherbeesésem mert hormon zavarokkal kűzdök és a baba dolgon kívül is nehéz rendezni ezt ezzel a sok csoda doktorral akiket itthon találni, de ez mindegy is.
Lényeg az hogy ugye ezt a párom is tudja. Tudja hogy nem lesz egyszerű, de mióta ezt így megbeszéltük, igazából semmi nem változott. Én elkezdtem orvost keresni (találtam is),hamarosan megyek vérvételekre, hogy majd ezzel is gyorsítsam az orvos dolgát, vettem 1 ilyen babákról szóló könyvet, hogy azért mégis mire készüljünk(vagy csak a saját lelkesedésem megnyugtatására,mit tudom én). Olvasgatok a babatervezés témában,vitaminokról olvasgatok meg egyáltalán hogy milyen teendők lesznek ha sikerül, meg egyáltalán mi kell ahhoz hogy az én állapotommal együtt sikerüljön,stb. Nem kattantam rá, csak örülök és lelkesedek. Igyekszem nem rátukmálni a dolgot, mondtam hogy szóljon ha esetleg még is várjunk még vagy szóljon ha már az agyára megyek kicsit a témával(bár leginkább a dokit és a vitaminokat firtattam néhányszor). De olyan mintha Ő nem szeretné. Nem azt mondom hogy bújjon ki a bőréből és holnaptól csak baba webáruházakat nézzen, vagy kössön holnaptól uniszex babaruhát😂 Csak tök jó lenne ha érdekelné hogy ki lesz a dokink, vagy hogy a vitaminok közül mi lenne a jobb támogatásnak, esetleg valami praktika hogy könnyebben összejöjjön, szóval a lényeg hogy picit érdeklődjön, utána járjon, értitek... mint aki picit tényleg szeretné.
A baba könyvet is meg vettem, meg is beszéltük hogy majd együtt átnézzük úgy is elutazunk hétvégére, lesz időnk. Hát itt vagyunk, de azóta sem jött szóba, kiraktam pedig szem elé, hátha rábök hogy "na nézzük meg" vagy bármi. De pl most akar venni magának a napokban egy új IQOS-t (hevítős cigi) és napok óta beszél meg most is órák óta olvas róla, melyik lenne a jobb melyik érné meg meg mit tudom én... A gyerek téma meg "le van ejtve" végülis mert az IQOS most fontosabb...amit amúgy sem lenne túl jó meg venni mert a fogamzásnak sem jó a dolog meg ne erre költsünk inkább akkor...
Azt hagyjuk is hogy a 30+50ezres vérvételt is én állom, meg majd a nődokit (+30ezer) is (szerintem Ő el sem jön majd, eddig sem jött velem orvoshoz soha)😅 Oké, ez az én nyavajám, de ha a baba már velünk lesz pocakban, akkor is én állom majd a dolgokat, mert én jobban akartam vagy mi?😂 Nem egy nagyvonalú fajta amúgy sem, de nem is ezért vagyok vele,csak most ezt így előre nem fogom kérdezgetni, hogy "Ugye tudod hogy ha meg fogan oda te is be kell szállj anyagilag legalább 18 évig?"😂
Nem akarom baszogatni meg erőltetni,de szeretnék gyereket és értem hogy Ő férfi, másképp van bekötve, de nagyjából minden barátnőmnél ez úgy zajlott hogy eldöntötték hogy oké,gyereket akarnak és onnantól "Anya is meg Apa is" nézelődött,olvasgatott,beszéltek róla,együtt jártak vizsgálatra, "Apa" nézte ki a dokit vagy a kismama tornát is,stb. szóval részt vett már 0 perctől, van is gyerekük mindjüknek azóta...
Azt nem tudom hogy most itt én vagyok a túl nagy elvárással, vagy a párom nem is akar gyereket valójában csak nem meri mondani( isten tudja miért),nem roppannék össze ha nem 1-2 éven belül jönne a gyerek, de akkor mondja azt hogy "oké, de még várjunk" vagy valami. Ha meg egyáltalán nem akar, az is egy más dolog, de minden esetre megbeszélhető az a szitu is.
Szóval kedves babatervezők/kismamák, a jövőbeni Apuka nálatok is ilyen volt az elején és ez így normális vagy ilyenkor mi van?😄
Ja én 31 éves vagyok Ő 43.
Bocsi hogy hosszú lett, de ezt 2 mondatban nem lehet összeírni.
Akkor más az ismeretségi körünk.
Akinek tervezetlenül,spontán jött a baba, Ők nem készültek rá csak😄
Amúgy évek óta kezelve vagyok, csak kezelt sajnos félre is doki. De nem a baba dolog miatt akartam eddig rendben lenni, hanem a saját egészségem miatt. Inzulinrezisztensként diétázok évek óta és a PCOS problémám is rendben van hála az odafigyelésnek. Egyetlen hormon van mindig keresztbe, amit eddig egy doki sem tudott helyre állítani. Ezzel akkor is mennék egy következő orvoshoz ha nem lenne szó a babáról, ahogy eddig is. Most próbáltam úgy választani hogy szülészként is jó legyen és a meddőség dolgon is tudjon segíteni😅 Valóban biztos hülye vagyok. És! még mindig azt hittem végig hogy a párom is ezt akarja, mert ezt mondta, ezért a megbeszéltek szerint cselekedtem. Nem értem miért vagyok ettől hülye és túlzó
válasza:#21! Akikről írtam, mind tervezetten akartak babát. Senki nem írta, hogy hülye vagy, vagy túlzó. Nem az a túlzás, hogy te érdeklődész, hanem, hogy irreális dolgokat vársz el a párodtól. A férfiak nem szoktak ilyeneket tenni, még akkor is menekülnének, ha akarnának gyereket, de mint kiderült, a tiéd nem is akar. Mutatom, mi lenne az elvárható, ha a pasid is akarna gyereket: Nem húz gumit, ha szexeltek. Az egészségügyi problémáid megoldasában támogat. Értsd, ha IR dietán vagy, nem visz cukrászdába. Nem ellenkezik, ha kitalálsz valamit, ami segít, de ártani nem árthat neki. Értsd, ha szerinted attól előbb jön a gyerek, hogy mindketten vitamint szedtek, akkor beveszi, amit találtál. Ha 1 év múlva még mindig nem jön a gyerek, elmegy veled a meddőségibe és hiszti nélkül részt vesz minden vizsgálaton, amit az orvos előír.
Irreális elvárások: Orvost keres NEKED, vitamint keres neked/magának, babapszichológia könyvet olvasgat a nyaraláson saját elhatarozásából.
#20
#20/22
Értelek. Férfi működés. Viszont én sem tudok sokat a gyereknevelésről, Ő sem. Oké, ne nézzen vitamint, ne nézzen orvost. De mondjuk amennyiben az esetleges terhességet az a doki kíséri végig, azért az érdekelhetné hogy ne egy hentes kezében legyünk. Ne helyettem nézze,talán kicsit velem, vagy legalább érdekelje annyira hogy rá kérdez hogy találtam-e...
Illetve amennyiben együtt neveljük föl, kicsit tájékozódjunk már hogy amúgy mit is kell kezdeni egy gyerekkel a kezdeti életbentartáson túl, tehát hogy ne csesszük el a nevelést. Ezt sem részletesen és bedilizve,csak tudni a lehetőségeket.
Egyébként van barátnőm akinek a férje javasolta hogy fogadjanak dúlát és ezt együtt végig is vitték, az én párom azt sem tudja eszik-e vagy isszák.😅 Nem egyforma minden férfi,tudom de amíg van ilyen is addig ne kelljen már letudnom annyival hogy férfi tehát majd én viszek mindent a hátamon meg megoldom😅
válasza:Na, kezded kapizsgálni. Az elvárható, hogy kérdezze meg, találtál-e orvost, de kb.ennyi.
Az említett férfinál gondolom, nem terhesség előtt x hónappal/évvel merült fel a dúla kérdés.
A könyvre még mindig azt mondom, hogy rohadt korai. Azért nem egy agysebészet, hogy 5 évet kéne rá tanulni.
Tesóm egyébként nő, amikor terhes lett, mindent tőlem kérdezett, mert ahogy ő mondta, azt se tudta, eszik-e vagy isszák. (Nem gyereknevelési kérdéseket, hanem pl., milyen vizsgálatot érdemes megcsináltatni). Tudta, hogy én meg képben vagyok, mert kb tini korom óta gyereket akarok. Állítom, a világ legjobb anyukája lett. Semmivel se lenne jobb, ha a terhesség előtt 2 évvel elolvas egy tucat könyvet.
"de amíg van ilyen is addig ne kelljen már letudnom annyival hogy férfi tehát majd én viszek mindent a hátamon meg megoldom😅" Hát, akkor kezdetnek olyan férfit kellett volna választanod, aki akar gyereket. Erre egyébként még most is van lehetőséged. De egy fakockából sose lesz vasgolyó. Háboroghatsz itt, hogy bezzeg más férjek, de ő egyrészt nem is olyan típus, másrészt, gyereket se akar, max.beletörődik, ha lesz. Nyilván nem fog úgy lelkesedni, mint akinek kisfiúkori álma. Döntsd el, hogy elfogadod-e vagy keresel mást.
#22
#22
Sajnos én ilyen előre gondolkozó vagyok, meg szeretem ha van A,B,C tervem is például a nevelés terénn is😄 Erről nem tehetek, én így vagyok nyugodt, hogy felkészülök mindenre 😄
Egyébként szeretem a párom, nem tudom képes lennék-e másik férfit keresni,megszokni, újra szerelembe esni, ráadásul ennyire tudatosan. Mert a jelenlegi is úgy áll hozzá az elejétől fogva hogy ha akar jöjjön a gyerek, de nyilván egy pár hónapos/1-2 éves kapcsolatba nem vállalom be.
Na most eleve olyan "új" férfit találni aki biztosan apa típus, meg el is viseljük egymás baromságait pont és tényleg minden klappol... Hát nem 1-2-3 év.
Amúgy is legalább 2 gyermeket szerettem volna mindig is, amire jelenleg is kicsi az esélyem, hát még ha 40 felé közeledek...
Macskás vénlány legyek inkább?😅
válasza:Nem, csak az A,B,C,D terveidet észszerűbb lenne jelenleg aktuális kérdésekre fordítani. Pl.számításba venni, hogy úgy járhatsz, mint az elődöd. Mert ha ő nem akar gyereket, akkor lehet, úgy van vele, mit bánom én, addig is elfoglalja magát, legyen, ha annyira akar, de a nevelésben nem fog részt venni. Ha nyüstölöd is, lehet, hogy már a fogantatásban se. Mert neked most van egy elképzelésed, hogy milyen párt szeretnél, csak épp figyelmen kívül hagyod, hogy ő nem olyan. Igen, az is benne van a pakliban, hogy elvárja majd, hogy a gyerekre te költs, mert "te akartad jobban", de lehet, hogy akkor már nem lesz ilyen😂 vicces.
#22
válasza:"de lehet, hogy akkor már nem lesz ilyen😂 vicces.".
Azbiztosis, hogy nem. De majd megtanulja remélhetőleg.
válasza: válasza:
válasza:Mi nagyon befürödtünk a nagy akarással, amúgy az én férjem a legkedvesebb és odaadóbb ember a világon, ő kísért/kísér orvoshoz, ő beszerzett baba könyveket, de aztán elég gyorsan a vizsgálatok után az inszeminációra, aztán a lombikra került a téma...
Én is IR-vagyok, enyhén cukorbeteg is, ráadásul hashimoto is. Én is évek óta diétázom, vagy inkább úgy mondom egészségesen étkezem, sportolok, még a babás gondolatok előtt kezdtem.
A férjem makk egészséges.
Én naagyon hízékony vagyok, túlsúlyos is vagyok/voltam, eddig már 35kilót fogytam, még mindig 20-kgt kellene, szeretnék is.
De 1-év sima próbálkozás után jött 7 inszemináció, aztán 3-lombik, eltelt ezzel összesen 3-év és én annyira kimerültem már...
4 hatalmas zsáktáskányi üres injekciós toll van a házban, gondoltam majd ha sikerül kirakosgatom őket a szőnyegre, hogy lefotózzam, de hagyjuk. Most úgy vagyok, nem akarok visszamenni az orvoshoz, aki kb MO legjobb orvosa, nem akarom ezt, ha nem lesz gyerek akkor ennyi, vagy összejön természetesen, vagy nem, mert nem akarok feleslegesen fájdalmakat átélni, folyamatosan szúrni magam, a sok injekciótól-hormontól, gyomorfekélyem lett, meg nyilván az idegeskedéstől is. Aztán lett egy szép daganatom is, a sok sok hormontól, amit kezelni kellett. A fogyásom is megállt.
Tehát, kérdező, akár járhatsz így is, ezeket azért is írtam le, mert nekem is jól esik tombolni, illetve azért, mert eközben mellettem ott volt a férjem, aki minden egyszerű nőgyógyászati vizsgálatra is elkísért, ő adta be a szurikat, ki nem lehetett dobni covid idején se a rendelőből, amikor petevezetek atjarhatosági vizsgálaton voltam, az annyira brutálisan fájdalmas volt... Hogy egy hatalmas viragcsokorral érkezett értem. Hajnalban kelt mikor indultunk orvoshoz úgy, hogy csak pár órát aludt. Közben pedig végig beszélt, elmondta hogy hálás és értekeli azt amit értünk teszek, hogy bevallalom, és felnéz rám, hogy ekkora nehézség ellenére is így törekszem.
Nem azért írom ezt, hogy mert én büszkélkedni akarok, hanem mert láthatóan így nem támogat téged a párod.
Az én férjem se nézett vitaminokat pl, nem is ezzel van a gond.
Nincs ott a feltétel nélküli támogatás, mert igenis számítani kell rá hogy nehezen fogsz teherbeesni, ha pedig szerencsés vagy és mégis hamarább sikerülne, akkor is rengeteg nehézség lesz amin átkell segíteni téged, egymást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!