Férfiak, ha van egy számotokra tökéletes párotok, miért nem elég?

Nem tartom a legjobb nőnek magam, de tisztában vagyok az értékeimmel és azt reméltem, hogy aki emiatt ‘vesz észre’ és hasonló hozzám, akkor lehetséges még a mai világban is egy boldog, hosszútávú kapcsolatot működtetni. Kissé introvertált vagyok, nem szeretem a nagy tömeget, de a párommal, barátokkal néha jól esik egyet szórakozni. Jól esik otthon ülni, kutyámmal foglalkozni, pszichológiai könyveket olvasni vagy simán kint ülni a természetben. Nem szeretem a városi nyüzsgést, vidéki házat szeretnék és kertet, amiben termeszthetek ezt-azt, mint ahogy felnőttem. Nem várom el, hogy valaki ezt alám tegye, dolgozom és folyamatosan fejlesztem magam, hogy magasabb fizetést, majd kisebb vállalkozást indíthassak. Szeretek főzni, nem büdös a munka, tyúkok, disznók sosem hiányoztak a családi házunkból és ha majd olyan helyen élhetek szeretnék valamennyire önfenntartó lenni és kevesebb bolti kaját venni. Nem volt egyéjszakás kalandom, elítélem a megcsalást, hazudozást és nagyon tudok szeretni, ragaszkodni … minden èlményt, érzést megosztani a párommal. Már egész fiatalkorom óta arra vágytam, hogy ezekhez a dolgokhoz találjak egy hasonlóan gondolkodó férfit akivel családom lehet és így élhetünk, kicsit elvonulva a rohanó, modern világtól.

Több évig úgy tűnt, hogy megtaláltam azt aki értékeli és ugyanezt akarja, sokáig áradozott, hogy végre találkozott egy ilyen nővel. Szép lassan haladtunk, élveztük az életet s közben a cél motivált, már nem vagyunk messze attól hogy megvehessük az álmodott házat. A gondom “csak” annyi, hogy nem érzem azt, hogy elég lennék a páromnak. Persze szóban mindig minden tökéletes, de azon kaptam magunkat, hogy egyre kevesebb az intim kapcsolat köztünk, ő pedig egyre több nőt, pornós tartalmat fogyaszt. Lehet az írásomból nem úgy tűnt, de szeretek szexelni, megélni, kipróbálni mindenfélét azzal akit szeretek, talán még nagyobb is a libidóm mint a páromé. Adok magamra, csinos vagyok és a visszajelzések másoktól is erre utalnak, uj helyszínek, kellékek stb én is élvezem.

De úgy látom, és az összes barátnőm akivel beszéltem erre panaszkodik, hogy hiába mindez, a férfiak úgyis az újra, szexibbre vágynak. Bennem meg azóta megváltozott valami, dühít és el is szomorít, hogy lehet valaki akármilyen odaadó, értékes ember, akkor is a ribi, tökéletesre plasztikázottra vágynak -és itt nem csak magam, hanem a többi nő nevében is akik hasonlóan járnak.