Mennyire voltak kétségeid hogy tényleg gyereket akarsz?

Ahogy te is úgy éled az életed, ahogy neked megfelel és ahogy nekem is lehet véleményem az ismeretlenül ítélkező fröcsögő emberekről.

Még mindig nem a gyereket nem vállalók azok, akik rendszeresen köpködnek és/vagy jelzőkkel illetik és/vagy beszólogatnak a gyerekeseknek, éppen fordítva. Élő példa rá többek között ez a kérdés is.

Aki nem akar gyereket, az ne vállaljon, mert ennél nagyobb baromság nincs, mint helyből elcseszni három ember életét. Ezzel teljes mértékben egyetértek.

De az mindenkinél önzés, hogy akar-e. Az is a saját önző akaratod, ha lesz. A gyereket ugye nem lehet megkérdezni, hogy akar-e téged, erről egyedül te döntesz, legjobb esetben a párod ugyanezt az önző döntést hozta. Szóval ha nem akarsz gyereket, az is egy énközpontú, önző döntés. De miért is lenne ez rossz? Attól, hogy a kormány szülőgépet akár csinálni a nőkből, és közjószág (!) lett a gyerek, mert társadalmilag hasznos, még mindig nem a társadalom fogja felnevelni, eltartani, hanem az egyén. Ergo legyen már egyéni, énközpontú, önző döntés, és fogadjuk is el, hogy ez így van rendben.

A párod döntése is énközpontú és önző. Vagy mindkettő akar, vagy egyik se, és minden a legnagyobb rendben. A gond ott van, ha az egyik akar, a másik nem, és itt nincs kompromisszum meg győzködés, meg közös akarat. El kell egymást engedni, és keresni olyat, aki ugyanazt (nem) akarja, mint te.