Menjek vagy maradjak?

Középkorú házaspár vagyunk, két kamasszal. Sajnos a mi házasságunk is kihűlt, már csak a gyerekek tartják össze. Hosszú folyamat volt, és igen, hunyó vagyok, mert sokáig szextingeltem egy fiatalabb sráccal, még talikat is megbeszéltünk, de aztán nem lett semmi belőlük.

A férjem jó ember, jó apa. Jószívű, segítőkész. Viszont baromira introvertált, főleg a home office óta szinte antiszoc. Én pedig ahogy öregszem, egyre inkább szeretném élvezni, hogy nagyobbak a gyerekek, szabadabb vagyok. Az sem segít, hogy baromira elhízott, és ez nem is érdekli. Nem kívánom már. Régóta nem is voltunk már együtt.

Mindketten változtunk a huszonöt év alatt, de nem egy irányba.

Én igyekszem jó formában tartani magam, állítólag csinos vagyok, na de ezt nem tőle hallom. Sose érezteti, hogy tetszem neki. A csetelés is azért történt, mert ott megkaptam az elismerést. Nem ott kellett volna...

Nemrég szóba került a válás, a csetelés miatt. Akkor én mondtam azt, hogy próbáljuk meg még egyszer. Akkor úgy tűnt, nem akarja. Most kicsit enyhült, de én bizonytalanodtam el. Biztos, hogy ezt akarom még húsz évig? Egy szenvedélymentes, tunya kapcsolatot, amelyikben teher a szex? (Ha lesz...)

Viszont a gyerekek sérülnének. Azt nem akarom.

Mi a véleményetek? Gondolom, sokak szemében én vagyok a szar ember, aki átverte a férjét, és meg sem érdemlem őt. Nos, van benne valami. De szeretnék még élni... Viszont félek, hogy megbánom.