Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Menjek vagy maradjak?
Középkorú házaspár vagyunk, két kamasszal. Sajnos a mi házasságunk is kihűlt, már csak a gyerekek tartják össze. Hosszú folyamat volt, és igen, hunyó vagyok, mert sokáig szextingeltem egy fiatalabb sráccal, még talikat is megbeszéltünk, de aztán nem lett semmi belőlük.
A férjem jó ember, jó apa. Jószívű, segítőkész. Viszont baromira introvertált, főleg a home office óta szinte antiszoc. Én pedig ahogy öregszem, egyre inkább szeretném élvezni, hogy nagyobbak a gyerekek, szabadabb vagyok. Az sem segít, hogy baromira elhízott, és ez nem is érdekli. Nem kívánom már. Régóta nem is voltunk már együtt.
Mindketten változtunk a huszonöt év alatt, de nem egy irányba.
Én igyekszem jó formában tartani magam, állítólag csinos vagyok, na de ezt nem tőle hallom. Sose érezteti, hogy tetszem neki. A csetelés is azért történt, mert ott megkaptam az elismerést. Nem ott kellett volna...
Nemrég szóba került a válás, a csetelés miatt. Akkor én mondtam azt, hogy próbáljuk meg még egyszer. Akkor úgy tűnt, nem akarja. Most kicsit enyhült, de én bizonytalanodtam el. Biztos, hogy ezt akarom még húsz évig? Egy szenvedélymentes, tunya kapcsolatot, amelyikben teher a szex? (Ha lesz...)
Viszont a gyerekek sérülnének. Azt nem akarom.
Mi a véleményetek? Gondolom, sokak szemében én vagyok a szar ember, aki átverte a férjét, és meg sem érdemlem őt. Nos, van benne valami. De szeretnék még élni... Viszont félek, hogy megbánom.
válasza:
válasza: válasza: válasza:16 voltam mikor anyámnak szerelme lett. Nem voltak otthon veszekedések, jól éldegéltek apuval, de mégis erezhető volt a szerelem, tisztelet hiánya. Erezhető volt anyu kisugárzásán hogy nem boldog apuval, ellenben mikor felbukkant a szerető hihetetlen volt látni hogy anyu sugárzik és boldog. Én tamogattam, vélem beszelte meg és mondtam hogy váljon el, menjen legyen boldog. De mi lesz apáddal még egy kenyeret sem tud megkenni stb.. nem baj majd megleszünk megoldjuk.
Nem mert anyu lépni. Vége is lett.
Ennek már 15 éve.
Ugyanabban a lagymatag kapcsolatban van apuval és nem boldog, sőt egyre savanyúbb..
De már nem érdekel a sírása rívása. Változtathatott volna az életen de nem tette.
Szóval kamasz szemmel is es most is azt mondom hogy büszke lettem volna anyura ha lép és a saját boldogságát választja. Megértem ha 8-10 év alatti gyereknél még miattuk kitartasz, de 1-2 év és hazaviszik a gyerekek a barátokat barátnőket szerelmesek lesznek és lelépnek kirepülnek... neked meg még vissza van az életed második fele...
Hát éld meg, légy boldog!
válasza:Sokan azt hiszik, hogy azzal tesznek jót a kamasz gyerekeknek ha együtt maradnak. Csakhogy a kamasz gyerek abban a közegben szocializálódik amiben jelenleg élnek, és a mindennapok során tudat alatt mintákat másol.
Vagyis lemásolja a szülei viselkedését. Ahogy az apa-anya egymással viselkedik ő is azt veszi normálisnak, az rögzül nála.
Ha a gyerek azt látja, hogy a szülei között nincs intimitás, nem ölelik meg egymást, nem csókolják meg egymást, nem csinálnak közös programokat kettesben (nem randiznak egymással), esetleg rossz a kommunikáció közöttük (sok a vita, veszekedés), ha apa nem udvarol anyának, vagy ha szexelni akar és azért udvarol akkor a nő folyton elutasítja stb, stb, akkor a kamaszok azt tanulják meg, hogy ez a normális férfi-női viselkedés, pedig nem.
Mindennek a káros hatásait már csak akkor fogják tapasztalni amikor nekik lenne párkapcsolatuk, de nem tudnak párt találni, vagy ha találnak is az mindig kudarcba fullad, hiszen ők a rossz mintákat tanulták el a szüleiktől.
Ilyenkor a felnőtt "gyerek" mehet a pszichológushoz és terápiák sorozata kell majd hogy kiderítsék, hogy milyen rossz szülői mintákat kell felülírni náluk.
Én azt sem mondom hogy mindig mindenkinek válni kell, mert magának a válásnak is vannak negatív hatásai, de ugyanakkora (vagy nagyobb) kárt lehet okozni a gyerekben akkor, ha kényszeresen van fenntartva egy sz_r házasság.
Vannak akiknél beválik a párterápia (vagy egyénileg pszichológus) és így helyre tudják pofozni a házasságot, de csak akkor ha mindkét fél akarja, és tesz is érte hogy működjön a házasság. De a többséget már nem is érdekli a másik, akkor pedig jobb ha elválnak.
Köszönöm szépen a válaszokat. Meglepett, hogy ennyire egysêgesek vagytok, és hogy senki sem támadott le engem.
És igen, teljesen jókat írtok, meggyőzően. Természetesen ettől még tovább tépelődöm, mert meglépni azért nem olyan egyszerű, mert voltak azért szép időszakaink, és most kicsit teper, de ki tudja, mire lenne ez elég. A gyerekek tekintetében is igazatok van, csak nehéz meglépni, hogy elszakítom a számukra valahol mégis meglévő egysêget.
Szóval köszönöm 😊
válasza:Őszintén szólva nem hiszem, hogy egy 45-50 éves nőért eljön a herceg fehér lovon. Én pl.ezért nem változtatok.
Voltam pár éve szerelmes, na és? Hülyített évekig, egónövelésre kellettem és semmi többre, még csak szexre sem.
Elég naiv az az idősödő nő, aki elhiszi, hogy bárki beleszerethet.
#9 Nem feltétlenül a herceget várom, csak a lehetősêgêt. Egyébként ismerek párokat, akik 45 fölött jöttek össze.
És most milyen az életed?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!