Bennem van a hiba?

2es vagyok és nő, de a párom férfi és ő is így gondolja. Egyszer túl sokat foglalkozott egy családtagjával, aki ráadásul kicsit ellenünk is van, csak nem nyíltan. Akkor nem is mertem szólni egy ideig, hogy ez zavar, aztán szóltam és mondtam neki, hogy tudom, hogy ő fontosabb, mint én, de akkor is már átlépett egy határt. Azt mondta, nem fontosabb. Mondom meglepődve, hogy de, biztosan az, hiszen családtag. Akkor mondta, hogy neki én vagyok és leszek a legfontosabb és tényleg ezt látom rajta. Azóta olyat is mondott, hogy az egyetlen igazán fontos személy vagyok az életében.

Ilyen egy egészséges párkapcsolat.

Èn magamból indulok ki.

Van amikor a barátok az első. Pl elmegyünk kocsmázni, kajálni stb. DE! Ha a párom olyan dolgot mond, ami számára fontos akkor ő az első. Ha nincs semmi programunk, vagy "fèrfi munka" akkor igenis elmegyek. De olyan hogy haver mindenek felett, èn (fèrfi lètemre) a helyedben azt mondanám, hogy" èld le az èletedet velük" mert ezzel nekem azt sugalja, hogy te csak a cselèdje, a csicskája, ès az ürítőtartálya vagy. Bocs hogy így fejeztem ki magam. Annyiban vagy hibás (csak) hogy mèg vele vagy. A többiről nem tehetsz...