Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek mikor minden tökéletes, mégsem vagyok felhőtlenül boldog?
Mielőtt megismertem a 66 éves páromat, előtte kiéltem magam.
Sajnos sokan nem értik, hogy a vágyakat reális keretek között meg kell élni.
Ezért van ennyi kapuzárási pánikos férfi, nő stb.
Hány feleség is van, aki ki van éhezve idősebb férfira.
Egyszerűen túl korán mentek bele egy kapcsolatba, házasságba.
"úgy érzem hogy 10-15 év múlva bánni fogom, hogy nem tettem meg"
Már most bánod, ha nem teszed meg.
Tedd meg.
Ő szeret, és elég vagy neki, te is szereted, de ő nem elég neked. Így nem lehet egy életre szövetkezni.
"minden tökéletes, mégsem vagyok felhőtlenül boldog"
Nem tökéletes, ha nem vagy boldog.
Ezért nem szabad tervezni magyar nővel. Tökéletesen leírtad mi a gond, ehhez nincs mit hozzáfűzni, mindenki vonja le a következtetést mire gondolok, ha szeretné, én nem kezdenék bele egy esszébe!
Nem, nem vagyok incel, kapcsolatban vagyok 9 éve.
Én azt hiszem értem a problémád. Az pedig nem más, minthogy itt vagy kb 26 évesen, és soha nem éltél egyedül, úgy, hogy ne kelljen máshoz alkalmazkodni. Én pl szeretek egyedül lenni, meg is őrülnék, ha ebben sosem lett volna/lenne részem.
Előbb a szüleiddel laktál, aztán a pároddal, nem volt átmenet a kettő között.
Próbáljátok meg megbeszélni, hogy kicsit különköltöztök. Min fél évre. Hogy megadasson neked is, hogy egyedül élsz. Persze ne szakítsatok, ne az legyen a cél, és ne az, hogy másfele keresgéljetek. Randizzatok, de közben éljetek külön, kiélvezve az egyedüllétet.
Hazudod, hogy minden tökéletes, nyilván nem az mert másra vágysz.
Mindenképpen szakíts, és nézd meg, mit találsz ott, amerre menni akarsz.
Ne áltasd a párod, ne húzd az ő idejét, ne mondj ilyeneket, hogy "2 év szünet". Szakítás van, ahol a ti kapcsolatotoknak vége, és utána menj egyedül az életbe amit annyira akarsz. Ne próbálj alkudozni, ne lengesd be, hogy majd később folytatjátok. Csináld tisztességesen.
8-as teljesen egyetértek veled, ezért nem léptem semmit.
Én tényleg vele képzelem el a jövőt, tőle szeretnék gyerekeket, vele szeretnék megöregedni, mégis van egy űr bennem, amit nem tudtam megélni akkor amikor azt kellett volna és ezért nem hibáztatok senkit, túl korán sodort össze minket az élet. Írtam is, hogy nem várnám el tőle soha, hogy várjon rám, a feljebb írtak miatt pedig nem lennék rá képes, hogy végleg szakítsak. A jelenlegi megoldásom az, hogy maradok és az eddigieknél sokkal jobban koncentrálok a kapcsolatunkra, sokat teszek azért, hogy ne érezzem azt amit, mégis időnként előjön.
Aha persze... akkor miért írtad ki ezt a kérdést...
Szerintem csak azért mondod, hogy tőle szeretnél gyereket, mert nem volt senki más az életedben és a tudatlanság leple alatt most ezzel hitegeted magad. De igazából mást akarsz. Teljesen értelmetlen, hogy játszd a szentet és elnyomd magadban amiken már tök régóta rágódsz. úgyis utat fog törni és az elfojtás pedig megbetegít. Szerintem ilyen hozzáállással a párod idejét és energiáját sem kellene elvenned, és ne csinálj úgy gyerekeket, hogy majd azt fogják látni, hogy az anyjuk tök máshol jár, nem a férjét szereti... úgyis meg fogod tenni amit akarsz. Ehhez még nagyon fiatal vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!