Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Akik már régen gondolkodtatok a szétköltözésen, hogy, mi után tettétek meg végül?
Adott egy 5 éves kapcsolat.
Sajnos rengeteg a vita, és annak ellenére, hogy sosem hittem volna, hogy tudnék így beszélni valakivel, vagy tűrni azt, hogy így beszéljenek velem, nagyon csúnyán zajlanak ezek a viták, veszekedések.
Nem felmentve magam, mert én folytattam, de tőle indult, és eleinte ezek miatt én menekültem volna előle, de mára én se vagyok jobb nála.
Nem tudom eldönteni, hogy szeretem-e még. Ilyen létezik?
Testiség már egy jó ideje nincs közöttünk, van, amikor a csóktól is viszolygok... Ez az első olyan zsigeri intő jel, ami fölött nehezen tudok szemét hunyni.
Ettől függetlenül vannak napok, amikor úgy érzem, hogy ez csak egy rossz időszak, amit meg fogunk oldani.
De mélyen belül mégis azt érzem, hogy ő is és én is többet érdemlünk ennél, és belefáradtam a próbálkozásba, nyugalomra, egy új, kiegyensúlyozott életre vágyom.
Egy normalis, átlagos nő vagyok s úgy gondolom, hogy alapvetően jó értékrenddel rendelkezem.
Nehéz elengedni, hogy induljak el? Egyszerűen zsong a fejem, és nem tudom mit érzek, mit lehetne vagy kellene még megpróbálni, van e kiút, vagy egyáltalán kell e még keresni.
(Ő 36 én 34. Nem vagyunk házasok, nincs gyerek, nincs közös hitel és nincs anyagi függés semmilyen szinten. Csak lelki oldalról kérném a tanácsotokat.)
Nem kell felvenni, véleményt mondtam, nem tényt. :) Ha nincs így, én elfogadom, nem ismerlek!
Igen, igaz, hogy egyedül jobb, mint egy szar kapcsolatban. De ez mindenre igaz, egyedül jobb, mint egy szar éehúzó, lélekvesztő közegben.
De ettől függetlenül alapvetően társas lény az ember, és nekem úgy jött le, mintha itt magával a párkapcsolat intézményével lenne probléma.
Én voltam egyedül több alkalommal is egy-egy párkapcsolat után, 1-2-x évet. Jól esett, kellett, fellélegeztem. És mivel egész jól elvagyok a saját társaságomban, nem nevezném magam kapcsolat függőnek, attól még egy idő után elkezdtem rá vágyni.
És nem mindegy, hogy most valami elől menekülsz, vagy valami felé. Azért egyedül lenni, mert mással szar, nem ugyanaz, mint azért, mert egyedül jó igazán.
válasza:#11:
Klassz hogy ezt leírtad, csak szöges ellentétben van azzal amiben most élsz!
Az eredeti kérdésedet olvasd már vissza!
Ha te nem vagy kapcsolatfüggő (én elhiszem) akkor mit keresel egy ilyen "nem minősítem" "kapcsolatban"?
Mert elvileg te tudsz egyedül is lenni.
Mert attól még, hogy képes vagy valamire, attól még az első lépés baromi nehéz.
És szerintem ezzel nincs is gond, normális. Hiszen nem egy eleve rosszul indult kapcsolatról beszélünk, és 5 évről. Amikor valami sokáig jó volt, vannak szép emlékek, továbbra is tudod látni és tisztelni az emberi értékeket nem csak a napi feszültség egy forrását látod... nem könnyű eldobni, még a saját jól felfogott (közös!) érdeketekben sem. Ennek van egy íve, és ehhez kértem én most segítséget, hogy letisztítsam a gondolataimat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!