A "szeretlek" szó mindenre megoldás?

Lehet kissé értetlenül fogok fogalmazni, de iszonyat nagy zűr van bennem, már már fontolóra veszem, hogy normális vagyok-e.

Barátomnak van egy alap szar természete, amiről egész későn sikerült képet alkotnom sajnos. Ilyenkor valamit a fejébe vesz, támad, vádaskodik, én meg csak lesek. Később rákérdezek, azt mondja hogy ő csak azért ilyen velem, mert hogy -szeret- . Na ez a rész az amit totál nem tudok megérteni és kételkedem a józanságomban.

Csak az elmúlt napokból idéznék:

- bárbeszéd egy random dologról, mondom hogy én ezt tuti nem szeretném. Majd egyre hevesebben mondja hogy de, és lezárta egy kuss-al. Itt rányomtam a telefont.

- nem volt elérhető egész vasárnap, pedig dolgoznia kellett volna. Majd este előkerül, hogy bocsi de nem mentem ma be dolgozni, inkább aludtam. Átlátszó.

- tegnapi nap folyamán elvileg nem -úgy- írtam neki vissza. Pult alól pötyögtem gyorsban mivel munkában voltam, de amit kaptam azt nem tettem zsebre. Azzal gyanúsított, hogy biztosan mellé nyúltam és a szeretőmnek címeztem nem neki. Ez volt az utolsó csepp amit eltűrtem.

Ma elővettem hogy beszéljünk, mert itt valami nagyon elsiklott. Szerinte semmi sincs csak beképzelem, ok. Szembesítettem a dolgaival, hogy milyen trágyamód beszélt velem, meg olyanokkal vádolt hogy megcsalom, miközben pont azért túlóráztam, hogy neki adjam majd azt a pénzt, mivel be van csúszva.

Nagy nehezen de meghallgatott, sajnálom így úgy, de ez csak azért van, mert SZERETLEK!

Megmondtam neki hogy ezzel csak elmar, és eléggé megcsappantak az érzéseim is emiatt felé, erre is a válasz az, hogy tuti van valakim, és persze a varázsszó, szeretlek.

Hogy lehet ezt a szót ütőkártyaként felhasználni? Megcsinálja a szart, majd kimondja és azt várja minden happy utána, pedig már a szakítása készülök most már... Minden egyes ilyennel eltávolodtam tőle, viszont hülye is voltam hogy bekajáltam a majd megváltozok szöveget.