Egyszobás lakásban élni párként milyen konfliktusokkal jár?

Valakinek előbb utóbb nagyobb igénye lesz a személyes térre, még 2 embernél is, ha még gyerek is lenne.....szinte kivitelezhetetlen.

Lásd bizonyos családok, bizonyos cociológiai háttérrel....

Vannak bizonyos alapfeltételek egy egészséges élethez, mindenféle szempontból.

Bár érdekes lenne egy tanulmány, amikor összezárnak 1 szobába egy Svéd biokémikus feleséget egy büntetőbíró férjjel+3 darab kamasz fiúval, akik pl bölcsész szakokra járnak.

Nem igazán tartom hosszútávon egészségesnek, én is éltem így, bár a kapcsolatnak nem a szűkös élettér vetett véget.

Barátnőm viszont szenvedett, sok volt közte és a párja között a vita, elvonulni sem tudtak rendesen...így éltek évekig.

Ideig óráig okés szerintem ez a megoldás.

Mi most egyenlőre még egyszobás lakásban élünk a párommal. Jelenleg van egy 2 hónapos kisfiúnk.

Gyerek előtt sem vitáztunk. Ha csak ketten akartam találkozni a barátnőmmel akkor akkor tettem amikor a párom dolgozott vagy én mentem hozzá. Szabadidőm volt hiszen én is dolgoztam ő is.

Most gyerekkel is elvagyunk. Ha a parom éjszakás és reggel alszik a picivel kimegyünk a konyhába (amúgyis főzök szinte naponta). Ott van neki egy adamo hibta felszerelve amibe születésétől kezdve sokat alszik, imádja. Csak pelenkázni viszem be a szobába (pepcos díszfény mellett lazán megcsinálom). Ha nappalos és este kell aludnia akkor csak én rendezem este a babát, fel se kell rá. Trükk hogy elsőre gyorsan cicit kap és amikor kiköpi akkor pelenkázás büfi és még picit visszateszem (akkor alszik be rajta). Így nem nagyon sìr ha sír se kel rá fel az apja. A babát ahhoz szoktatuj hogy ne keljen fel a zajra. A szexel sincs baj amúgy pedig egy ágyban alszunk vele. Ő belül én mellette mellettem az apja. Amikor a gyerek mélyen alszik takaró alatt lazán tudunk, nem kel rá fel. Arról nem is beszélek, hogy amúgy sem szoktam visitozni szex közben. Amúgy volt arra is példa hogy addig kiságyba tettük a picit amíg szexeltünk, vagy a zuhanyban estünk egymásnak, koynhában. Nem kell dramatizálni...