Mi van akkor ha foglalt egy pasi?

"De hogy ha tudod, hogy foglalt, akkor "nem zúgsz bele", nos, valószínűleg ez nem szerelem, egyszerűen csak rákattantak a hormonjaid. "

Vagyis szerelem. A kettő egy és ugyanaz, hiába akarsz romantikázni meg képzelegni. A hormonjaink generálják a mámort.

Szerintem azon gondolkozz el, hogy fordított helyzetben te hogy éreznéd magad. Sose értettem egyékbént ezt a megcsalósdit. Most akkor komolyan vesszü a saját szabályainkat vagy nem? Ha hagyjuk, hogy a hülye hormonjaink felülírják, akkor állatok vagyunk. Nincs azzal se baj, de akkor meg ne áltassuk magunkat. Akkor legyen szabad világ és legyen szabad félrek*rni.

"Kedves 13:30! Ez nem állatosdi. Ez szerelem, ami irányíthatatlan. "

Ja! Hogy irányíthatatlan! Akkor meg minek találunk ki olyan hülye szabályokat, hogy a házasságban nem lehet megcsalni a partnert? Vedd észre, hogy ellentmondásos, amit írsz. Igenis ide tartozik a megcsalás. Hisz az lesz végül. Az senkit nem érdekel, mi lesz vagy nem lesz fél év múlva. Most akarja.

Én meg megmondom neked, mit utálok: ezt a fajta hozzáállást. Volt olyan lány, akinek én udvaroltam, és én is tetszettem neki, és azért nem ment bele semmibe, mert van egy másik valaki, akit szintén szeret, és összezavarodott és gondolatban sem akarja megcsalni. Mármint azt, akivel nem is jár. Annyira bírom, hogy a nők tudnak a legféltékenyebbek meg a legmérgesesebbek lenni, hogy mi hülye disznók csak a farkunk után megyünk. Ők meg csak a szívük után. Ha belegondolsz, a kettő tök ugyanaz. Én legalább próbálom betartani a szabályokat, ez a kérdező meg simán felrúgná. Mondom, te mit szólnál, ha a te szerelmedet hódítanák el? Miért akarsz így kib*szni mással? Ja, hogy mert te a szíved után akarsz menni? Hát más is csak azt akarja. Van, akinek sikerül, van, akinek nem. Ez van. Miért gondolod, hogy neked több jogod van bármihez is, mint másnak? Szar, szar, persze, hogy szar. Meg kell tanulni beletörődni dolgokba. Én is marhára akarom azt a drágakövet, amit egy könyvben láttam és a Kremlben őrzik, mégse verem a balhét, csak mert nekem a szívecském úgy döntött, hogy az egyszerűen csak kell.

Ne haragudj a hangvételemért, én beismerem, hogy egy fiatal, megkeseredett kis p*cs vagyok, de meggyőződésem, hogy még mindig a helyes úton járok. Látom, mi megy a mai világban meg a saját korosztályomban, inkább vállalom a különcködést és röhögök rajtuk, akármennyien is vannak. Ha akarod, nem írok többet, de remélem, hogy még így is értékelhető a véleményem.