Hogyan kedjek bele egy szakításba úgy hogy ne bántsam meg a másikat?

Hosszú ideje együtt vagyunk mondhatom már ezt így 9 évnél.

Viszont egyre inkább csak azt érzem hogy nem kellene együtt lennünk.

Nem tudom már eldönteni ennek mennyi köze van a családjának és annak hogy szinte minden ismerősömnek már gyereke van attól akivel van.

Itt jön az hogy nekünk még nincs és nem is terveztük mert ő "nem gondolkodik ennyire előre"

33éves leszek párom 34 szerintem nem sokat kellene már "gondolkodni"

Az a baj az utóbbi években egyre inkább nem érzek semmit tehetetlen megszokott kapcsolatnak érzem de nem érzem hogy szerelem lenne.

Velem van a baj?

Próbálok vele kedves lenni de már néha ez is nehéz vicc az h nem vitázunk nincs ordibálás sem.. csak egyszerűen ennyire semmi az egész.

Mikor szóvá tettem h unalmas a kapcsolat annyi volt a válasz ő mit csináljon? találjak ki valamit majd és akkor azt csináljuk. Annyira nem ment annyira egyoldalú kapálózásnak éreztem h nem találtam ki semmit..

Lett egy kutya idő közben amit nem igazáb értettem miért jó nekünk de lett.

És durván azt éreztem h nem ilyen életet akarok..

De nem tudom h mondjam ezt úgy h ne bántsam meg ..hazudozni nem akarok nincs értelme.