Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg ilyen egy párkapcsolat egy bipoláris zavarossal? Vagy végig hazudott?
Alakult közöttünk valami, nagyon intenzíven és látszólag kölcsönösen. Ő kezdeményezett elsőként, de én is kivettem a magam részét a kapcsolatépítésből. Látszólag nagyon egymásra hangolódtunk, szó esett az összeköltözésről is.
Aztán pár hónap után felszívódott, egyik napról a másikra, minden előjel nélkül. Az utolsó dolog amit mondott nekem, hogy másnap szeretne valamiről beszélni.
Megpróbáltam nyomulás nélkül keresni a kapcsolatot vele, de semmi választ vagy életjelet nem kaptam, ezért próbáltam továbblépni.
Hónapokkal később jelentkezett, ismét beszélni kezdtünk, bár már főként csak írásban. Felajánlottam neki, hogy ismét megpróbálhatnánk együtt, amit elfogadott. Az eltűnését azzal magyarázta, hogy megijedt az érzéseitől. Így még nem szeretett soha senkit -mondta.
Kértem, hogy beszéljen az érzéseiről, vagy legalább jelezze, ha túl gyorsan haladunk. Próbáltam jobban a támasza lenni és úgy tűnt kicsit jobban is nyitott felém, mint az előtt.
Aztán pár hónapra rá ismét eltűnt. Ezúttal le is tiltott minden platformon.
Úgy voltam vele, ez ennyi volt. Csak kihasznált, egy vicc voltam neki és semmi több. Nem kerestem többé.
Aztán két hónapra rá kaptam egy levelet tőle. Azt magyarázta benne, hogy bipoláris és nem tudja kezelni az érzelmeit, de meg akarja próbálni velem ismét mégha csak barátként is.
Belementem.
Látszólag őszinte volt és nem láttam rá okot, hogy miért hazudna nekem. Szóval ismét beszélni kezdtünk, de már elég döcögősen ment a dolog. Napokig felszívódott, amikor pedig beszéltünk, mindkettőnkön érződött a frusztráció, bár ez nem csak a kapcsolatunk, hanem a munkahelyünkön végbemenő káosz miatt volt inkább. Voltak kisebb viták is, de jól kezeltük ezeket. Pár hónapig tartott ez az állapot és szépen lassan kezdtünk egyenesbe érni.
Aztán ismét lelépett.
Se szó, se beszéd, csak annyi, hogy most lefoglalja a munka, de amint lesz szabadideje ismét szeretne több minőségi időt együtt tölteni velem.
Töröltem mindenhonnan.
Egy évig nem beszéltünk és nem is találkoztunk.
Aztán kaptam tőle egy elég zavaros üzenetet. Aggódni kezdtem, ezért azonnal válaszoltam is. És ő nem mondott mást csak, hogy mennyire hiányzom neki, mennyire magányos nélkülem, én vagyok az egyetlen aki valaha is törődött vele. Azt mondta, szeretné, hogy része lennék az életének, de barátságnál többet ő nem tud ajánlani.
Nem egyeztem bele, de nem is utasítottam el. Ismét beszélni kezdtünk, már kizárólag írásban. Csakis semleges, hétköznapi dolgokról.
Pár napig tartott, majd ismét eltűnt.
Kiakadtam. Tisztában van vele, hogy a legnagyobb fájdalmat azzal okozza nekem, amikor szó nélkül lelép. Ez már kegyetlenség tőle, főleg hogy mindig megígérte, hogy nem teszi többé. Küldtem neki pár "csípősebb" hangvételű üzenetet, megmondtam, hogy ezek után hiába fog keresni.
Nem is keresett.
De az az érzésem, hogy hamarosan fog és attól tartok, hogy nem fogom tudni figyelmenkívül hagyni, mert még mindig fontos nekem.
Tényleg így néz ki egy párkapcsolat egy bipoláris zavarossal?
Mit kellett volna tennem, hogy ne váljon ez az egész ilyen toxikussá?
Ezek után békén kellene hagynunk egymást? Vagy van esély egészséges kapcsolatra?
Végig hazudott nekem?
Végül is mit akarsz egy elmebetegtől?!
Aki azt képzeli, hogy majd megváltoztatja a pszichopatát a szeretetével, az kezeltesse magát.
Az első húzása utáni jelentkezésekor közöltem volna vele, hogy nem vagyok ápoló néni. Kuka.
1. Csak saját maga fontos neki. Mindent a saját szempontjai és érdeke szerint ítél meg.
2. Saját magán kívül semmi és senki sem számít.
3. Bipoláris= egyszer fenn, egyszer lenn.
De ez csak az egyik tünete a nárcisztikus személyiségének.
4. Fel sem merül benne az empátia, hogy a másik embernek mit okoz a magatartásával. Nem is tudja értelmezni, hogy mit vársz tőle.
Mondd már meg, legalább a tükör előtt, saját magadnak, hogy mi a jó fenét ragaszkodsz te egy ilyen, gyógyíthatatlan személyiségzavarban szenvedő elmebeteghez!
Soha nem fog megváltozni, egy millimétert sem! Sem te, se más nem számít neki.
Rengeteg normális ember szaladgál a világban. Az ilyeneket kerüld el messzire, mint a pestisest!
Nem tudjuk, hogy pontosan milyen személyiségzavara van, de elég súlyosnak tűnik. Ahogy mondják, ez valójában egy viszonylag jól álcázott elmebeteg.
Nálad is nagyon súlyos lelki gondok vannak, de te gyógyítható vagy. Ő viszont nem.
Akit szeretsz, empátiára, valódi szeretetre nem képes. Ő érzelmileg nagyon alacsony szinten van, teljesen fejletlen. Amit benne látsz, azt magad projektálod bele, valamint az ilyen embernek, mint akit szeretsz, annyira nincs saját személyisége, hogy mindig azét utánozza le, akivel van, akinek a figyelmét keresi.
Probálj utánanézni a társfüggőségnek, bántalmazó kapcsolatoknak, személyiségzavaroknak, és ha kicsit kijózanodtál, fordulj klinikai pszichológushoz.
A saját érdekedben jó messzire kerüld el ezt az embert. Borzasztó volt olvasni is, hányszor eljátszotta ezt veled, mert mindig mindent elhittél neki. Összevissza hazudozik, bipoláris, blablabla... vagy bármi baja van, te ne akard őt megmenteni. Ugyanezt csinálhatja rajtad kívül más nőkkel is, 1x veled van, máskor mással. Jó duma, de ez az ember egy megrögzött hazudozó, jól írja a 4# válaszoló: "Amit benne látsz, azt magad projektálod bele, valamint az ilyen embernek, mint akit szeretsz, annyira nincs saját személyisége, hogy mindig azét utánozza le, akivel van, akinek a figyelmét keresi."
Ha nem akarsz jó pár évet erre a szemétre pazarolni, akkor letiltod és messzire elkerülöd.
Én is bipoláris vagyok, elmebetegnek mondjuk nem nevezném mert az kicsit más jelent 😃
Volt már kapcsolatom és igaz, hogy az dominál inkább, hogy mikor milyen hangulatban vagyok, ha összejössz egy olyan emberrel akinek ez a baja akkor számolni kell vele, ha nem bírod akkor pedig ne probalkozz vele mert úgyse fog menni.
Ez az eltünedezés inkább bizonytalanul kötődő jellemre utal. Sajnos én is így kötődök és volt már, hogy megijedtem a saját érzéseimtől és leléptem. Egyszerűen nem tudtam őket kezelni, ez olyan érzés, hogy meg vagy zavrodva, nem tudod, hogy mit mondj a másiknak, hogyan viselkedj vele, hogyan nézz (!) rá... Mert nagyon tetszik és emiatt olyan fokú rettegés van az emberben az elutasítás miatt, hogy az megbénítja őt.
Persze ez egy ördögi kör, hiszen ez a zavarodottság 100%-ban oda vezet, hogy eljátsza a másik bizalmát.
Én megértem a kérdésben leírt személyt, de mint hasonló személy én azt tudom neked kérdező mondani, hogy ne írj vissza neki. Ezekkel a dolgokkal neki foglalkoznia kéne, önismeretet fejleszteni stb. és megbánást és bocsánatkérést gyakorolni, amiért fájdalmat okozott neked a leléceléseivel.
Nekem ez évekbe telt, míg az akkori kiszemeltemnek ezeket a dolgokat összeszedetten el tudtam mondani és emberileg zöld ágra vergődtünk. Nem rajta múlott, hanem rajtam. De nem érdemes várni rá, túl nagy az ára.
Ez lehet egy valós szerencsétlen újrapróbálkozás is, és akár szórakozás is.
Azért a bipoláris is valamennyire tisztában van hogyha valakit mégis szeret, akkor ne játsszon el újabb esélyeket, tudja hogy valamennyire meg kell erőltetnie magát és következetesebben kell viselkednie a másik érzései miatt. Néha ez nem sikerül, de ennyi eltűnést egymás után én inkább vélnék szórakozásnak. Egyszerűen magányosnak érzi magát, és te voltál akit aktuálisan betalált. Aztán másnap az egészet helytelennek véli így eltűnik.
Nekem párkapcsolatom volt egy bipoláris férfival (diagnoszizálva van 2010 óta)mindenhol azt olvastam menekülj...nem hittem el ,szerettem azt gondoltam majd én megmentem. Tévedtem . Manipulált,hazudott,ellopta a pénzemet,kitalált nem létező személyeket nem létező betegségeket magának xazt hazudta bevett egy csomó gyógyszert ne engedjem elaludni mert nem fogja megérni a másnapot ,kihívtam rá a mentőket de bevallotta hogy nem is vett be semmit csak engem akart tesztelni mennyire figyelek rá. Nárcisztikus pszihopata barom.A végén már egyetlen szavát sem hittem el erre elkezdett rángatni is előttem elnyomta a cigit a combján,vagdosta a karját,szintén előttem. Szóval remélem sok szőrnyűséget leírtam ,és ezek után már nem akarod keresni .Hidd el nagyon meg tudja keseríteni az életedet. Ja és szedi a gyógyszereit rendesen (vagy lehet ebben is hazudott ) Az életemnél is jobban szerettem őt de annyira megundorodtam már tőle,hogy látni sem bírom szánalmas .Azt tudom hogy amennyire lehúzott anyagilag,érzelmileg mindenhogyan én kijöttem belőle..Ő sosem lesz képes a boldogságra.
Hát röviden ,fuss,menekülj és teljesen szakítsd meg vele a kapcsolatot.Semmi értelme,menthetetlenül gonosz manipilatív személyiségek és mindent a "betegségükre" fognak.
A bipolaris nem egyenlo a narcisztikus szemelyisegzavarral! De tudom meno most mindenkire ramondani hogy narci.
Es a bipolaris sem ugyanolyan mertekben bipolaris mint egy masik bipolaris meg nem is feltetlen ugyanazokkal a tunetekkel.
Illetve sokan ossze keverik a borderline-t a bipolarissal pedig kozuk sincs egymashoz.
A bipolaris zavar fo eleme a hangulatingadozas, szoval aki azt kommentelte hogy a bipolaris exe meglopta, bocsi hogy tolem kell megtudnod de akkor ott nem csak bipolaris problemaja volt mert onmagaban a bipolaris nem fog meglopni azert mert bipolaris😂 a leirasodbol egyedul az onbantalmazas jellemzo a bipolarisra. Sajnalom ami veled tortent de azt a sok rosszat hiba rahuznod a bipolaris zavarra, mert annak a faszinak nem csak az volt a baja...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!