Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem működő kapcsolatban úton a gyerkőc. Mit tegyek? (Hosszú!)
Előre meg szeretnélek kérni, hogy ne írjatok ítélkező szöveget, nem kellenek "miért nem vedekeztetek" szövegek, nagyon jól tudom, hogy az én hibám és elrontottam, plusz még állapotos is vagyok.. Szóval elég nyomorultul érzem magam így is. A családom is kinéz emiatt, a saját családi elveimmel is szembe szálltam most..
Szóval a kapcsolatom a párommal igazság szerint 8 éve kezdődött. Akkor nagyon szerelmes voltam, viszont ő se szó se beszéd eltűnt. Utána elteltek az évek, közben több kapcsolatom is volt, megtapasztaltam az őszinte szívből jövő szerelmet, de több jutott a csalódásokból. Viszont ami igazán helyet kapott, az a szenvedély, és igazság szerint ebbe beleszerettem. Viszont ennek is vége szakadt, így elkezdtem úgymond egy szexmentes, pasimentes, szerelemmentes életet, mondván ez csak árt nekem. Na most ebben az időszakban keresett fel a régmúltból ez a srác. Bár tartottam magam újdonsült elveimhez, gondoltam nem lesz abból semmi gond, ha barátként visszatér az életembe. A barátsággal viszont feléledt a tűz is, egy cseppnyi kétellyel, mondván mi van, ha megint lelép. De egy teljesen új oldalát mutatta meg. Egy nagyon is odaadó, kiszámítható oldalát. Eleinte a szenvedélyt is visszaengedtem az életembe vele, és ebben a újfent szenvedélyes kapcsolatban fogant meg gyermekünk. Örültünk eszméletlenül, soha semmiért nem mondanék le Róla. Nem terveztük persze, de a szexmentes életemben letettem a gyógyszert, és nem akartam újra szedni, őt pedig nem zavarta, ez pedig tetszett, hogy végre valaki gyereket akar velem.. De mindezek után viszont megfordultak a dolgok. Nem tudom, a hormonok miatt, vagy mert alapból is így lett volna, de bennem 180 fokban megvaltoztak az érzelmek. Egyre jobban látom, hogy totálisan különbözőek vagyunk, teljesen más eletritmusban élünk. Pl én szeretem a dinamikus, motiváló életet, ő pedig csak van. Én szeretem a romantikát, (nem nyálas szintig), ő azt sem tudja, mi fán terem. Én néha szeretek egyedül lenni, ő mindenhova követ (ha találkozunk). Én szeretem megbeszélni a dolgokat őszintén, neki már minden konfliktus, amiről persze hallani sem akar. Szóval rettentően kevés bennünk a közös, ami most állapotosként egyáltalán észre sem vehető (mert így nem engedhetem meg magamnak, ilyen pl a nagy utazások, a szexuális együttlét..).. Szóval ezek hatására a kapcsolatunk szinte a langyos vízhez hasonló. Semmilyen. Üres. Még csak felszínesnek sem mondanám, mert ott legalább a felszínt próbálják kapargatni a felek, de itt semmi.. Tavkapcsban élünk, most tervezünk összeköltözni, ami nem tudom, hova fog vinni minket, de előre félek. Már most van olyan, hogy a falra mászok tőle, idegesítenek bizonyos szokásai, és totálisan idegennek látom.. És ami még jobban fontos, hogy nem vagyok boldog. Se kiegyensúlyozott. Mintha nem is belé lettem volna szerelmes 8 éve. Egyedül a gyerkőc az, akivel kapcsolatban bármit el tudok neki fogadni. Hát nagyjából ennyi a sztori.
Szerintetek mitévő legyek?
Annyi alternatíva van a fejemben, és azon agyalok, mi lenne a legjobb nekünk, a babának, mert akárhogy is lesz, mi egy család leszünk innentől.
Szóval eszembe jutott, hogy egyelőre nem szólok neki, hátha ezek csak a hormonok, majd ha megszuletik a gyerkőc, jobb lesz, más lesz, stb. Összeköltözünk, aztán meglatjuk mi lesz.
Vagy összeköltözünk, de megbeszélem vele, hogy csak a gyerek érdekében úgymond egymás mellett élünk, csak itt kérdőjel, hogy meddig.
Vagy össze sem költözünk, bár ezt a gyerek miatt nem akarom..
Nem tudom, melyik lenne jobb. Ha megbeszelnenk, hogy csak tarsszulok leszünk, és leszakadna a vallamrol ez a rohadt nagy nyomás, nem zavarna szerintem semmi.. Egyelőre úgysem tudnék, és nem is akarnék mással lenni..
Ti mit csinalnatok? Tudom, elcsesztem, de mostmar ez van, ebből szeretném kihozni a legjobbat, de egyelőre nem látok magam körül, csak káoszt. Mindenesetre előre is köszönöm a válaszokat!!
Egy 27 éves kétségbeesett kismama
" majd ha megszuletik a gyerkőc, jobb lesz, más lesz, stb. Összeköltözünk, aztán meglatjuk mi lesz"
Szerintem költözzetek össze. Azért csak nem egészen véletlen, hogy mind a ketten örömmel vállaljátok a közös gyereket. Jó alapnak is tekinthetjük, ha nem szúrjátok el.
Becsüljétek meg egymást, és minden nap örüljetek egymásnak. Hozzátok ki egymásból a legjobbat, és a kapcsolatból a legtöbbet.
Persze ezt mind a kettőtöknek akarni kell és tenni érte. A jót észrevenni és előtérbe helyezni, és a gondokat együtt megoldani.
Utolsó te miről beszélsz?? Pont hogy nem felejtem el hogy apja is van a gyereknek.. Azért soroltam fel azokat a lehetőségeket, amiben együtt élünk.. És nem értem ezt a sok jogi maszlagot minek soroltad fel?? Nem terveztem perelni a védőnőt, mert negméri a gyereket.. Tisztában vagyok ezekkel és várom/várjuk Őt, mint a Messiast.. De egyébként óvónőként dolgozom, látom, mi mindent él át egy gyerek.. Látom, ha rossz családi közegben van, és azt is látom, milyen kiegyensúlyozott az, akinek a szülei nem élnek együtt, de békésen váltak el. De nem mi lennénk amúgy sem a világban az első páros, akik külön nevelnék a gyereket, úgy írod, mintha ez maga lenne a pokol, holott a mai világban több az elvált szülő mint a normális család.. Tudom, sz*r helyzet, de továbbra is állítom hogy még mindig jobb, ha békével meg tudja oldani valaki, mint a flancos, kifelé tökéletességet mutogató, de belül rohadt család... Igen, valóban az az ideális, ha valakik szerelemből, szeretetből, hosszú évek után vállal gyereket.. De erre sincs garancia.. Talán erős volt egy két részlet, de akkor tisztázom. Volt már abortuszom. Szerelemből, több éves együtt élős, kiegyensúlyozott kapcsolatban fogant. Megbeszéltük előtte, nem védekeztünk, stb. Majd mikor megfogant, elhagytak.. Azt hogy örültem neki, hogy végre tőlem akarnak gyereket, igen, jó volt az egómnak, és azért ne nézzetek robotnak, se gerinctelen élettelennek, szeretem ezt az embert, csak nem úgy, nem olyan mértékben, nem olyan szinten, sorolhatnám, de nem akarom szépíteni. Egyszerűen nem érzem azt, amit kéne. DE!!! Ettől függetlenül ha a gyerekkel kapcsolatos dologról van szó, mint írtam is, el tudok fogadni mindent..
Az értelmes válaszadóknak köszönöm! Sokat segített!
Ha hiányzik az értelmes válasz, akkor itt van egy.
Azt írtad, hogy most van más, mert jön a gyerek. És mi lesz, ha már lesz gyerek, és újra mehet a szex? Akkor fellendül az élet megint, nemde? Na, akkor így állj hozzá.
MEllesleg van egy kis ellentmondás a szövegedben, de ha nem az, akkor fordítsd a javadra:
azt írod, te jövős-menős vagy, ő meg csak úgy van, de közben szeretsz egyedül lenni, ő meg mindig veled lenne. Ez úgy hülyeség ahogy van, de ha mégis igaz, akkor csináld úgy, hogy kövessen mindenhova, tehát láncold magadhoz, és ha kitalálod, hogy mondjuk elmész hétvégére Sopronba, akkor megy ő is veled. Hiszen követ, nem? Ezt írtad. Akkor máris lesz egy közös programotok, wellness az ország másik végén.
MEllesleg amit leírtál, hogy ninsc bennetek közös, azt nem erre érteném... mikor én ismerkedtem egy nővel, olyan szinten akart lepattintani, hogy nincs bennünk közös, hogy azt mondja x képregényeket szeret, én y-t, jajj, ez is baj. Ő ezt csinál, én azt, ez sem jó. Ha konfliktuskerülő, te meg nem, akkor ezt nem úgy érteném, hogy ez nem közös bennetek. Ezen inkább dolgozni lehet. De ha pl. egyikőtök sivatagban, másik a hideg hegyekben szeretne élni, az már tényleg probléma lenne.
A gyerekhez sok sikert! ÉS ha lehet, ne legyen egyke, csináljatok neki testvért is. Hajrá!
"és ebben a újfent szenvedélyes kapcsolatban fogant meg gyermekünk. Örültünk eszméletlenül, soha semmiért nem mondanék le Róla"
"Már most van olyan, hogy a falra mászok tőle, idegesítenek bizonyos szokásai, és totálisan idegennek látom."
"Egy 27 éves kétségbeesett kismama"
Én nem ítéllek el. Csak nevetek. 😂😂
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!