Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Voltatok már hasonló helyzetben?
Lassan 7 éve együtt vagyok a vőlegényemmel.
6 év után eljegyzett és idén lesz az esküvőnk. Nem mindig volt felhőtlen a kapcsolatunk, mivel a családom sajnos nem igazán támogató, mindig lekezelőek voltak velem és úgy éreztem, hogy nem bíznak bennem. De igazából senkiben sem.
Sajnos nagyon sok vita volt az elmúlt időszakban pitiáner dolgokon a családomban, aminek hatására a vőlegényem idegesebb lett és azt mondta, hogy válasszak, ő vagy a családom.
Én úgy éreztem, hogy a vőlegényemre jobban számíthatok, mint a családomra, ezért őt választottam.
Az elmúlt időszakban a covid, válság, a szülei válása és a munkahelyi problémák miatt úgy érzem, hogy nagyon befelé fordult.
Én úgy érzem, hogy igyekszem támogatni és mellette lenni, de közben sajnos mond nekem olyan megjegyzéseket, ami miatt elbizonytalanodom a jövőnk kapcsán.
Ilyen pl. hogy úgy érzi, nem számíthat rám, minden instabil az életében és ha egyszer választania kellene az anyja és köztem, akkor őt választaná, mert számíthat rá.
Nem igazán tudok minden körülményt leírni, de úgy érzem, hogy én felelek meg sokszor az ő elvárásainak. Ugyanakkor azt érzem, hogy fontos is vagyok neki, de nem eléggé pont ezen megjegyzések miatt.
Most lesz az esküvőm és valahol boldog vagyok, valahol nem, mert ilyeneket mond. Azt nem tudom eldönteni, hogy ez annak a hatása, hogy most ilyen sok negatív dolog történt vele és nem tudja értekelni, hogy itt vagyok, vagy mert tényleg így érez?
Ezért is kérdeztem, hogy voltatok-e már hasonló helyzetben. Ugyanis függetlenül attól, hogy így viselkedik, még mindig nagyon szeretem és úgy érzem, hogy ez baromi nehéz döntés jelenleg számomra. A hét év alatt rengeteg szép emlékünk gyűlt össze.
És mivel a covid előtt egy vidám ember volt, de azóta nagyon sok rossz történt vele, nem tudom hova tenni ezeket a megjegyzéseket. Úgy érzem, hogy ezek inkább róla szólnak és nem probálja meglátni a jót. Rajtam vezeti le ezt a sok feszültséget.
Amúgy jó szíve van, azonban elég sértődékeny és érzékeny.
Én is meggondolnám helyedben.
" Ilyen pl. hogy úgy érzi, nem számíthat rám, minden instabil az életében és ha egyszer választania kellene az anyja és köztem, akkor őt választaná, mert számíthat rá."
Ez ijesztően hangzik! Tehát annyin múlik a majdani házasságotok,hogy az anyja elvan e még nélküe? A jövője nem az anyja,hanem te kellene hogy legyél, amit ő ezzel ki is mondott, hogy nem így gondolja. Engedd csak vissza anyuci malacát a szoknyája alá...
Szerintem nem helyes az ilyen ultimátum.
A párodnak joga van ahhoz, hogy megválogassa azt a társaságot, ahová menni akar, ill. akit az otthonában (ill. esetleges közös otthonotokban) olyan vendéget látni, akit akar, ugyanez a jogod neked is meg van, de ahhoz nincs joga, hogy arra kényszerítsen, hogy szakítsd meg a szüleiddel a kapcsolatod, ha te nem akarod.
Tehát ha nem akar velük találkozni, akkor ne találkozzon velük, de nincs joga ahhoz, hogy eltiltson tőlük érzelmi zsarolással.
Ha te nem akarsz velük találkozni, akkor ne találkozz, az is teljesen más, de ez csak és kizárólag önkéntes alapon saját belátás alapján történhet, nem külső kényszerre.
A bántalmazó kapcsolatok egyik jelentős pontja az, hogy a pár meg akarja határozni, hogy kivel tartssa a kapcsolatot a másik. Ez általában nem is feltétlenül az egyik pillanatról a másikra szokott történni, hanem szépen fokozatosan.
Szóval nekem nem mondhatna ilyet, az biztos, vagy ha mond, akkor biztos, hogy nem maradna a párom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!