Mit tennétek egy ilyen párkapcsolatban?

Az a helyzet, hogy a párommal nagyon csúnyán össze tudunk veszni. Nagyon apró dolgokon akad fent annyira, hogy aztán napokig nem beszél velem.

Most történt pl.hogy megkértem, hogy amikor az egyik baráti társaságában vagyunk, akkor figyeljen kicsit jobban rám, hisz nagyon gyakran elveszettnek érzem magam. Általában el tudok beszélgetni az emberekkel, de ez pont nem az a társaság. Na most ő ezen annyira fennakadt, hogy én milyen életképtelen vagyok, hogy az egész éjszakát vegigveszekedtük.

Mára beszéltünk meg közös programokat, ő nyilván nem jön el ezekre, a telefont sem akarja felvenni, megbeszélni sem akarja, hagyjam békén és kész. Viszont nekem ez borzasztóan fáj, nem bírom ezt a bizonytalanságot, szeretek minden nézeteltérést megbeszélni. Olyan szépen meg türelmesen beszélek vele, mint egy kisgyerekkel, akkorsem érek célba. Teljesen érzéketlen, teljesen közömbös velem, nem lehet neki sehogy elmagyarázni. Ilyenkor az egész napot végigsírom, és úgy érzem megőrülök.

Viszont az esetek 80%-ában, olyan az életünk mint egy mese, puszi, ölelkezés, lelkizés egész nap, tényleg nagyon egymásra tudunk hangolódni.

Mi tévő legyek?

Ti maradtatok így kapcsolatban, hogy havi 1x 2 napig csak sírni tudtok, úgy viselkedik veletek? Tudom, hogy sokak szerint lépnem kellene, de sok férfival ismerkedtem már, és egyikük sem volt olyan gondoskodó és odaadó mint ő, szeretem is, nem kell más. De ezen a pár napon fizikailag is rosszul vagyok már, teljesen tönkretesz. Mintha 2 személyisége lenne, mit tudok tenni hogy ez utóbbi ne jöjjön elő?