Mit gondoltok arról, hogy a másikra várni kell, akkor is ha ez rád nézve méltatlan?

Az a véleményem, hogy a szerelem nevében félretolni minden igényedet a legrövidebb út ahhoz, hogy tönkremenjen a kapcsolat is és te is.

Keress olyan nőt, aki alkalmas egy normális párkapcsolatra.

"Pszichológusok válaszait is várom"

:DDD El vagy kicsit tévedve, ha azt itt teszed. Talán menj el egy szakemberhez, ha arra van szükség, márpedig a leírásodból úgy tűnik, hogy nagyon kellene.

A kérdésedre a válasz: mindenki azt csinál amit akar, úgy éli az életét ahogy akarja. Én hiába küldeném el a halál f..ára az ilyet, ha te nem, mert nem vagy olyan mentális állapotban, hogy kilépj belőle, inkább hülyét csinálsz magadból.

Ez a te saját döntésed. Ha neked ez jó, akkor csináld, ha nem, akkor tegyél ellene.

Ez az ember nem szeret téged.

Ha szeretne, akkor:

- Veled lenne. (Ez túl egyszerűnek tűnik, de nem az. Ha szeretünk valakit, akkor vele szeretnénk megélni az életet.)

- Nem tartana sakkban téged hülye dumával. (Ha szeret, de mégsem tud megbocsájtani, akkor nem köt magához, hanem engedi, hogy éld az életet, hiszen jót szeretne neked, nem azt, hogy az életed üres várakozással teljen el.)

- Nem zsarolna érzelmileg (nem mondana olyat, hogy "akkor annyit is ért az egész", ez marha éretlen. Attól még, hogy ma szeretünk valakit, nem biztos, hogy 10 év múlva is fogjuk - annyi minden csúszhat félre -, de attól még az akkori érzéseink valósak. Aki mást mond, az hazudik, ez az ember meg kifejezetten benned szeretne bűntudatot kelteni, magához akar láncolni.)

- Elég jó lennél neki, nem lenne léc, amit meg kellene ütnöd. (Ha szeretünk valakit, akkor olyannak szeretjük, amilyen! Ő valaki mást szeretne, egy általa elképzelt embert, nem azt szereti, amilyen te vagy. Nem ütöd meg a lécet... jézusom.)

Szedd össze magad, zárd le ezt a kapcsolatot, gyászold meg, engedd el, lásd, hogy NEM normális ez az ember. Nyugodtan menj pszichológushoz.

Abban egyetértek, hogy akit igazán szeretünk, arra igenis várunk, ha ő valamiért nem áll készen lelkileg - és ha kell, elviseljük a saját szenvedésünket is magunkban. Ez már túlnyúlik a felszínesség és a mindennapi "egészséges" életvitel szintjén, de a valóban mély érzések arról ismerkszenek meg, hogy nem lehet őket a napi rutinba beilleszteni. Nyomokat hagynak és megváltoztatnak. Ha hamar túl tudunk lendülni rajta, az azt jelenti, hogy nem volt igazán mély az érzés.

De esetedben inkább arról van szó, hogy ő ki akarja kényszeríteni ezt belőled, zsarol vele, ellehetetlenít, manipulál és bűntudatod kelt, miközben ő akarja a véleményt a szádba adni.

Aki viszont szeret, az meghagyja neked a döntést, és habár akarja, hogy úgy érezz, ahogy ő szeretné, nem mardos téged emiatt. Csak finoman érezteti veled az érzelmi igényeit, és reméli, hogy mélyen belül megtalálod magadban és benne te is azt, amire ő vágyik. Ha kell vár rád, és közben elviseli a kínt magában.

Azonban ez az ember mindehelyett mérgez téged, félelem szülte önzőségből.

Ha kell vár rád, és közben elviseli a kínt magában.

...akkor a kínlódó szemszögéből nem a másik lesz a mérgező...?

Tehát ő nem ad semmit, de már elvárásai vannak.

Next!