Hogyan mondjam meg a Kedvesemnek? És hogyan mondjam meg a szüleimnek?

Egy ideje egy párt alkotunk a Kedvesemmel. Én átlagos magyar vagyok, ő roma, illetve a családjában előfordul szintén roma és cigány származású családtag is (bár nem tudom, hogy a kettő között mi a különbség). Nagyon szeretem a párom, a családja is teljes mértékben elfogadott, nagyon közvetlen, kellemes társaságú emberek a családtagjai, rokonai. Én egy elég visszafogott lány vagyok (22 éves, Kedvesem szintén ennyi). A családom azonban bár nem ítéli el a más származású embereket, de a saját családjában nem igen szívleli. Nem hiszem, hogy pozitívan állnának hozzá, ha megtudnák, hogy a Kedvesem roma, ugyanis tele vannak előítéletekkel. Nem tudom, hogyan készítsem fel a Kedvesemet a valószínűleg nem túl szívélyes fogadtatásra, valamint nem tudom, hogyan készítsem fel a szüleimet a nagy találkozóra... Barátomnak több szakmája is van, tovább szeretne tanulni, ezen kívül napi 15 órát dolgozik, teljes mértékben önálló ember; fel tudok nézni rá. Imádom a társaságát, nagyon humoros, figyelmes, előzékeny, kedves ember. Művelt, illemtudó. Valóban csak jót mondhatok róla. De akkor hogyan tovább? Hogyan készítsem fel a barátomat és a szüleimet? Úgy érzem, két tűz között vagyok, de a Kedvesemet nem akarom megbántani. Bárhogyan is alakul, kitartok mellette, úgy érzem ő az, akivel el tudnám képzelni életem hátralévő részét. Ha valaki tud, kérem segítsen! Köszönöm.