Létezik hogy mindig mindenért csak én vagyok a hibás?

Bocsi, de ha nekem azt mondaná a párom 4,5 év után, hogy "nem érzi még úgy, hogy komolyabbra fordítaná velem a dolgait", lett volna egy szünet amiben ő félrement, akkor saját magamban keresném a hibát, és megkérdezném magamtól, hogy normális vagyok e, hogy egy ilyen emberre pazarolom az időmet.

Mi értelme van ennek?

Ő félrement, nem tervez velem, akkor min kell még itt gondolkodni?

Én már a "szünetben" sem hiszek, nem hogy ami utána jött.

Nem is kellene ilyen dolgokon gondolkodnod, hanem már régen szakítanod kellett volna, ha lett volna benned tartás. Még megvárod hogy téged vádoljanak, és még saját magad "ostorozod" ilyen kérdésekkel?

Szerinted milyen lenne a házasságotok ha már most ez van?

Egy párkapcsolat arról szól hogy mindketten elfogadják egymást, tudnak azonosulni a másikkal, és passzol a személyiségük. Ha csak időhúzás van, mert azt várjátok hogy megváltozzon a másik, akkor arra lehet várni ítéletnapig. Ez minden csak nem szeretet és nem elfogadás.

"ő pedig pár napra rá becsajozott" = kb ennyire hiányoztál neki, kb ennyire ragaszkodott hozzád.

"2 hét után meg elkezdett kaparni hogy visszajönne" = rájött hogy az új csaj csak egy-két menetre volt jó, és mi lesz így vele a jól megszokott fix p*nci nélkül.