Én vagyok a hibás mindenért?

Egyszerűen látom hogy már nem érdeklem a barátomat, és ez nagyon bánt. Mióta egy dologban nem értettem vele egyet, azóta másnak érzem a viselkedését. Eleinte nagyon kedves volt hozzám, minden kívánságomat leste, azóta ez már sehol nincs. Volt olyan már megkérdeztem, szeretné ha szakítanánk, azt mondta nem. Egy héten kétszer találkozunk. Mikor úgy esik neki hogy délelőtt kell dolgoznia, akkor se jönne el hozzám 1-2 délután. Sokszor mikor kérdezem tőle a találkozót, akkor azt mondja mindig majd megbeszéljük.

Ha nem mondom neki, hogy mikor beszélünk telefonon, akkor eszébe sincs felhívni. Ha én hívom akkor nem veszi fel a telefont, jaj mert ő nem akar a szülei előtt telefonálni, meg hasonló kifogások.

Voltunk nem rég kirándulni, de ott is állandóan azt fújta, hogy na menjünk már, teljesen elvette a kedvem is. Egy adag gyros tál 2000 forintba került ott, azt mondta majd veszünk máshol. Mikor mondtam hogy én meghívom őt, akkor azt mondta, hogy ne költsem arra a pénzem. Így ráadásul még éhes is voltam. Mondtam neki vigyen el egy fagyizóba, ahol vehetek egy fagyit, mert megkívántam, azt mondta nem, mert én se teljesítem az ő kívánságait. Azt mondta neki nem kell, de magamnak kifizettem volna, tehát nem tőle vártam, hogy fizessen.

Mikor nálunk van is, úgy érzem, a szexen kívül semmi nem érdekli. Szexelünk utána rá nem sokkal megy haza mert fáradt. De ha itt alszik nálunk is, mindig fáradt egy filmet sem lehet vele megnézni. De mikor haveroznia kell, meg iszogatnak egy párat, ahhoz ő sem fáradt.