Kapuzárási pánik?

Közel 19 éve vagyunk együtt a párommal, a kapcsolatunkból 4 gyermek született. 2007 óta a páromra rájött néha a csajozási hajlam, persze elmondása szerint egyikkel se történt soha semmi. A nőket mindig azzal a dumával szédítette, hogy én megcsaltam. Mindegyik nőügye piszkosul fájt, de megbocsátottam mindent mert szerettem. 2015-ben sajnos én csaltam meg ténylegesen, azóta is bánom, vezeklek érte. Bár akkor megbocsátott, 2016-ben felszínre jött nála a dolog és ezzel az indokkal újra nőzésbe kezdett, majd azzal zárult, hogy elment itthonról 1 hétre és mikor visszajött azt mondta kezdjük tiszta lappal, ezután lettem várandós a kislányunkkal. Terhességem alatt összeszűrte a levet egy nővel, aki azt állította hogy voltal együtt (amit én el is tudok képzelni) de elhittem hogy nem volt semmi, majd ugyanennek a nőnek míg én valjúdtam szerelmet vallott. Akkor mondtam neki hogy elengedem, menjen, de azt mondta csak engem szeret. Az elmúlt hetekben megváltozott, 1 héttel ezelőtt borította a bilit: neki nem megy, nem tud megbocsátani, már nem szeret. Velünk marad, de már nem kellek neki, éjszaka ölelhetem, és ő is ölelhet, de többet nem tud nyújtani. Lehetséges hogy 7 évig valaki csak megjátssza a szerelmet? Nem tudom elhinni hogy egyik napról a másikra valaki így megváltozzon. A nőügyeit leszámítva mindig hízelgős, bújós romantikus és szerethető féri volt, aki mindig meglepett egy egy szerelmes üzenettel, verssel, ha boltba ment mindig vett valami apróságot stb. Évek óta azon dolgozom hogy a bűnömet jóvátegyem valahogy, és a kedvére tegyek mindennel. Tanácstalan vagyok hogy rájött a kapuzárási pánik, feszedett újra valakit aki így megszédítette, vagy tényleg hazugság volt az elmúlt 7 év. Szeretem tiszta szívből, és nem akarom elveszíteni és a családot isu szeretném egybe tartani.