Voltatok már hasonló válaszút előtt?

Sziasztok!

Januárban megismerkedtem egy számomra csodálatos nővel. viszont akkor is visszajöttem külföldre dolgozni és most voltam otthon nyáron, de most is visszajöttem. igazából csak a pénz miatt vagyok itt viszont rohadtul nem kellett volna visszajönnöm mert közben összejöttünk és rettenetesen hiányzik. Félreértés ne essék mindkettőnk szerette a másikat már januárban szóval nem a rózsaszín köd beszél belőlem. Amióta itt kint vagyok kb. három hete folyamatosan féltékenykedek. ha bemegy városba barátnőivel akkor azon hisztizek ha elmegy bulizni akkor azon hisztizek és mindig ezen veszünk össze, hogy biztos pasizni megy. Tudom ez nagyon gyerekes viszont nekem ezzel kapcsolatban vannak nagyon rossz élményeim például a megcsalás. Próbálok bízni benne viszont ehhez még idő kell annak ellenére is, hogy ő is rengeteget csalódott és elmondása szerint olyan barmokkal volt dolga, hogy rajtam kívül gyakorlatilag utálja a pasikat. Viszont mikor ott vagyok vele akkor minden problémánk megszűnik. És azért vagyok külföldön, mert évek alatt egyenes behoztam az életem viszont a fejembe vettem, hogy nekem kell otthonra egy autó (nem olyan drágára kell gondolni) . Csak amivel tudok munkába járni stb. viszont rohadtul vágyakozunk egymás után. Úgy érzem lassan kikészít ez az érzés, hogy nem vagyok vele. Ti mit tennétek a helyemben? Haza mennétek egy biztosnak tűnő szerelem reményében vagy futnátok egy hamis egzisztencia után? Valaki volt már ilyen helyzetben? Valaki feladta mindenét a szerelméért? Van egy ilyen buta szokásom, hogy minden rögtön kell és úgy érzem más már sokkal előrébb tart az életben mint én 26 évesn. Ő is azt mondta, hogy menjek haza és mivel mindketten dolgozunk majd idővel közösen megvesszük ami kell. Ami teljesen reális viszont csalódásként élem meg azt, hogy négy év után üres zsebbel térek haza.Talán ezt az ürességérzetet próbálom kompenzálni