Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Azok a 30+ éves nők, akiknek az élete nem ott tart, ahol szerették volna párkapcsolat terén, beismerik hol választottak rossz utat?
Sok nőt látok, akik szétmennek az élettársukkal, aztán egyedül kell nevelniük gyermeket, illetve akár gyerek nélkül is, de hasonlóan rossz helyzetbe kerülnek, a párjuk például cserben hagyta egy fiatalabb csinosabb lánykáért, vagy éppenséggel még mindig az igazit keresik...
És hát idősödve, főleg gyerekkel, egyre rosszabbak a kilátások jó társat találni.
Meglátásom szerint a rossz élethelyzetben kikötött nők túlnyomó többségének ott ment félre, ott választottak rossz utat, amikor a (most erősen tipizálva) rosszfiúkat választották a rendes, kedves, normális férfiak helyett, vagy legalábbis olyan tulajdonságok alapján szűrték maguknak a társkeresést (pl rosszabb esetben az anyagiak), ami nem olyan társhoz vezetett, aki hűséges marad hozzájuk. De olyan is van, hogy valakinek egyszerűen csak semmi sem jó, irreális elvárásai voltak azért cserébe, amit ő tud nyújtani.
Az ilyen nagyon gyakorian látott 35+ éves, gyereket egyedül nevelő szingli anyukák, vagy igazit még soha meg nem találó, még mindig 20 évesnek öltöző de már nem annak kinéző nők esetleg visszagondolhatnának a múltra, hogy hol sikerült rossz döntéseket hozni, de szinte soha nem hallok erre példát, hogy szembe néznének vele és belátnák, hogy ezt vagy azt nem kellett volna, rossz párt sikerült választani, és hasonlók. A többség ahogy látom elfogadja hogy így kellett lennie, meg a múlton amúgy sem lehet változtatni, és eljátssza hogy ő boldog most is, így is, közben pedig aki egy kicsit is átlát a másikon, látja, hogy sír a lelke.
Az egy dolog, hogy másoknak nem igazán ismerik be, de maguknak sem? Nem néznek szembe a rossz döntésekkel, hogy esetleg tanulni lehessen belőle?
Nem az összes azért jutott ide, mert ő tehet róla, de elég nagy része szerintem igen, én úgy látom.
Nem, én az a huszonéves vagyok, aki látja a többi huszonéves nőt és választásaikat, döntéseiket, és azt, hogy miért fognak jó eséllyel ott kikötni, mint az előbb említett boldogtalan idősödni kezdő nők, akikből rengeteg van.
Akkor jó kárörvendés hozzá. Bontsunk pezsgőt? Egyébként számtalan oka lehet annak, ha valaki 30+-ként egyedülálló. De nem baj, azt hiszel amit szeretnél.
N
Azt hiszed, mindenkinek annyi választási lehetősége van, köztük persze jók is? Dehogy. Van, hogy a még csak nem is sok rossz közül kell kiválasztani a legkevésbé rosszat. Vagy persze lehet örökké csak egyedül lenni, mintha az sokkal jobb lenne. Megpróbálták, sikerült, ahogy sikerült, nem boldogok most sem, de akkor sem lennének, ha egyáltalán meg sem próbálják vagy a másik rosszat választják.
Szerencsés, akinek vannak lehetőségei, sok és jobbnál jobbak. De nem lehet mindenkinek szerencséje. Csak óvatosan a hibáztatással, ítélkezéssel...
Én a környezetemből ismerek olyat, akinek az volt 20-on+ évesen a kritérium, hogy a pasinak jó kocsija legyen, lehetőleg BMW. A pasi nem volt egy szépség, de a kritériumnak megfelelt. Egy pár éve ráment a csajnak, aztán szétváltak. 30 felett az idő is meglátszott rajta és évekig egyedülálló maradt.
Ezt egy párszor el lehet játszani, akik ilyenek alapján választanak párt maguknak, csak aztán nehogy szívás legyen a vége. Már ő sem az a helyes szőke lányka, aki egykoron volt, inkább egy kiélt fejű, elhízott asszonykára hasonlít.
Ha van mellé 1-2 gyerek, az meg felettébb kellemetlen. Ez a mindenkibe "szerelmes vagyok", szüljünk neki egy gyereket, hopp... aztán kopp!
Külsőségekre meg anyagiakra alapozni azért veszélyes játék, mert ez sokszor a felületes emberek játéka, akik azt hiszik, hogy a hatalmuknál fogva bármit megtehetnek a másikkal. Ha meg az egyik félt dobják, akkor sír, hogy hol rontotta el az életét, miért nem egy normális emberre pazarolta a drága idejét. Csak az idő kerekét nem lehet visszafele forgatni.
A belátás sovány vigasz, ha van mögötte 10-20 elpazarolt év, amit az irreális elvárásainak és a felelőtlenségének köszönhet.
Még szerencse, hogy itt vagy nekünk te, aki szembesítesz vele, hogy elrontottuk az életünket 😂
Azt hiszem én beleesek a kategóriádba. Nincs párom, és gyerekem se. Ebből a gyereket sajnálom, ezért lesz. Na, de nem egy ilyen lúzertől,aki kedves-rendes pasinak képzeli magát. Egyik kapcsolatomat se bántam meg, azt meg végképp nem, hogy nem álltam össze olyanokkal, akikkel szerinted kellett volna. Kapaszkodj meg! A következő 50 évemben se fogok😉
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!