Kegyetlen "idegen nő" hiányom van a feleségem mellett, pedig nem szolgált rá. Mit tudnék tenni ellene?

Bugyuta kérdésnek hangozhat elsőre, de valóban, feltett szándékom változtatni magamon.

Az eszemmel, racionálisan végiggondolva tudom, hogy semmi értelme az egésznek. Mindent megkapok otthon, szellemileg, érzelmileg, jó csapat vagyunk (ami pl. az otthoni feladatokat illeti), nem veszekszünk, sőt, még a hálószobában sincs okom panaszra, sem a minőséget, sem pedig a gyakoriságot illetően.

A munkám miatt rengeteg nővel futok össze naponta, akikkel elég jó partnerségi viszonyban vagyunk, így bőven akadnak személyes témák közöttünk, felszínes, "smúzolós" flörtök, persze teljesen komolytalanul. Ez, úgy gondolom, teljesen normális, bevett dolog, mindenkinél.

Ami nem normális viszont, hogy ezeknek a nőknek a 99%-át, ha tehetném, és ez így működne, gondolkodás nélkül megfognám, a falnak teperném, és pár finom, ám jól célzott mozdulattal azonnal magamévá tenném. Ez az érzés valahogy tavasz körül indult be nálam, és azóta csak erősödik. Napról napra, egyre jobban, és jobban.

A házasságom 9 éve alatt ilyesmik eddig sosem jutottak az eszembe. Nem tudom miért éppen most, amikor boldogabb nem is lehetnék otthon. Azt sem mondhatom, hogy fiatalon nem éltem ki magam, hiszen (most vagyok 35) 25 éves koromig volt alkalmam kalandokban dúskálni bőven.

Mit tehetnék ez ellen? Nem akarok egy ilyen utolsó, sz*rf*szú alak lenni, nem akarom ezt az érzést, a világ egyik legcsodálatosabb nője mellett. Nem tudom kiverni ezeket a gondolatokat a fejemből - ez most már így marad, amíg világ a világ - szokjak hozzá?

Köszönöm!