Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, ha azt érzem mégis szeretném ezt a gyereket?
Elő történet: Barátnőmmel, pontosabban már menyasszonyommal 6 éve vagyunk együtt, ő most volt 30, én 32. Néhány hét járás után egyből szóba is hozta a gyerek témát. Őszintén és egyenesen megmondta, hogy egészen kislány kora óta tudja, hogy soha nem akar gyereket, sem most, sem a jövőben és ha én szeretnék, akkor még most vessünk véget a kapcsolatnak. Kicsit megdöbbentett, de igazából én kb úgy voltam mindig is a témával, hogy ha lesz, lesz, ha nem, akkor nem, nem feltétlen ragaszkodtam hozzá. Már itt majdnem szakítás lett a vége, azt mondta ez számára nem volt elég meggyőző, ne játsszam el vele, hogy abba a hitbe ringatom, hogy nem akarok, majd x év után beközlöm, hogy mégis, aztán elpocsékolt x évet az életéből egy olyan férfira, aki nem volt vele őszinte és akivel nincs is jövője. Megnyugtattam afelől, hogy komolyan beszélek, nem kell gyerek csak ő és vele is komolyak a szándékaim, tényleg annyira beleszerettem, mint még soha senkibe és a mai napig szívemből szeretem.
De...bekövetkezett a legrosszabb és teherbe esett. Egyelőre nem értjük ez hogy történhetett meg, mert gyógyszert szed, tudomásom szerint nem volt hányás/hasmenés, ami gyengítette volna, tehát nagy kérdőjel. 3,5 éve szedi ezt a gyógyszert, lehet hogy emiatt csökkent a hatása, nem tudjuk. A lényeg, hogy teljesen kiborult, retteg mindennemű műtéttől, de első dolga volt a nőgyógyászt hívni, hogy minél hamarabb kapjon időpontot abortuszra. Viszont engem nem tudom mi lelt, fura érzések kavarognak bennem, azt érzem, ha már itt van a baba, akkor megpróbálhatnánk, el kezdtem kicsit vágyni rá. Neki még el sem mertem mondani, mert tudom, hogy úgy se menne bele, ez az egyik, a másik viszont, hogy ezután biztosra veszem, hogy szakítana is, hisz úgy fogná fel, hogy át lett verve, azt mondtam nem akarok gyereket, most meg mégis és így nincs tovább közös jövőnk. Pedig már az esküvőt tervezzük. Egyszerűen nem tudom mitévő legyek. Ha nem mondok semmit erről, akkor talán abba én kattanok bele és ő is észre fogja venni, hogy valami nem oké, ha meg őszintén elmondom, akkor félek hogy örökre elveszítem őt, amit szintén nem akarok. Eddig tényleg nem volt bennem az érzés, hogy akarnék gyereket, csak most hogy megtudtam terhes, rám tört.
Ti mit tennétek a helyemben?
Hat éves kapcsolatban amit éppen egy szövetségre lépéssel, házassággal szeretnétek tovább élni, fontos az őszinteség.
Ezt várta a párod tőled 6 évvel ezelőtt. Tehát legyél most is őszinte vele. 6 évvel ezelött még valóban lehetett mindegy számodra, de most az általad szeretett nő a te általad fogant gyermekedet hordozza a szíve alatt. Igen ez benned apai érzelmeket indított. Erről tudnia kell, és arról is, hogy te készen állsz arra, hogy ha benne is megváltozott volna valami akkor megtarthatjátok, közösen felnevelhetitek ezt a váratlanul érkezett szerelemetek gyümölcsét.
Ne történjen olyan, 10-15 év múlva, hogy az előre kicsikart igéreted miatt nem merte önmagát meghazudtolni azért rohant elvetetni.
Nevetséges, hogy arra hivatkoztok, hogy “kislány kora óta tudta”. Mert mit tud egy kislány a világról két Spongyabob maraton között? :D
Felnőttként persze más, na de hogy “kislányként is már tudta”. Nevetnivaló.
Már miért lenne nevetséges?! De gondolom, ha valaki azt írja, hogy kislány kora óta tudja, hogy akar gyereket, akkor az a legnagyobb rendben van, de ennek az ellenkezőjét nem tudhatja, csak felnőttként, hát persze. :D
Nem ez a fő érv, hogy kislány kora óta tudja, látom sikerült megragadni a lényeget. Mindig is tudta/kislány kora óta/15 éves kora óta stb stb, tök mindegy, a lényeg hogy NEM AKAR, ennyi. De itt jegyezném meg, hogy simán van olyan, aki már egészen kis kora óta érzi magában, hogy neki ez nem való (nyilván a maga szintjén kifejezve) vagy épp tizenévesen jön benne ez elő, lényegtelen. Hadd tudja már mindenki saját maga, hogy mit akar és mit nem és azt mióta akarja vagy épp nem akarja. A kötekedés az nagyon megy, szánalmas már de tényleg.
Sokkal nevetnivalóbb, hogy a segítőszándékú válaszadás helyett ilyen rém nevetséges részleteken rugózol. Nem tök mindegy, hogy kislány kora óta tudja vagy “csak” tini kora óta vagy csak 20 éves kora óta? A lényegen nem változtat: soha nem akar vagy mindig is tudta, hogy nem akar.
Elképesztő tényleg, hogy némelyekből mennyire csöpög a rosszindulat meg mennyire megy a semmin kötözködés.
Amúgy van valóságalapja annak, amit a 27 említ, mert érdekes módon mikor a pár éves kislány a barbiját fésülgetve közli, hogy neki biztosan lesz majd saját gyereke, akkor ahhoz mindenki bőszen bólogat és később sem vágja hozzá senki, hogy “pff mit tudhattad te azt”. Nagyon is tudhatta, ahogy annak az ellenkezőjét is.
Engem SEMMIVEL nem lehetne rávenni, hogy kihordjak egy terhességet, ha nem akarok gyereket.
Miért? Mert veszélyes, és elenyésző számban ugyan, de belehalnak nők, és nem tudhatom, hogy nem én leszek-e az az egy a millióból.
Emellett a terhesség-szülés tönkreteszi a nő szervezetét, a szoptatás pedig kizsigereli.
Ezt olyan nő, aki az életben nem akar gyereket, nem fogja "bevállalni".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!