Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, ha azt érzem mégis szeretném ezt a gyereket?
Elő történet: Barátnőmmel, pontosabban már menyasszonyommal 6 éve vagyunk együtt, ő most volt 30, én 32. Néhány hét járás után egyből szóba is hozta a gyerek témát. Őszintén és egyenesen megmondta, hogy egészen kislány kora óta tudja, hogy soha nem akar gyereket, sem most, sem a jövőben és ha én szeretnék, akkor még most vessünk véget a kapcsolatnak. Kicsit megdöbbentett, de igazából én kb úgy voltam mindig is a témával, hogy ha lesz, lesz, ha nem, akkor nem, nem feltétlen ragaszkodtam hozzá. Már itt majdnem szakítás lett a vége, azt mondta ez számára nem volt elég meggyőző, ne játsszam el vele, hogy abba a hitbe ringatom, hogy nem akarok, majd x év után beközlöm, hogy mégis, aztán elpocsékolt x évet az életéből egy olyan férfira, aki nem volt vele őszinte és akivel nincs is jövője. Megnyugtattam afelől, hogy komolyan beszélek, nem kell gyerek csak ő és vele is komolyak a szándékaim, tényleg annyira beleszerettem, mint még soha senkibe és a mai napig szívemből szeretem.
De...bekövetkezett a legrosszabb és teherbe esett. Egyelőre nem értjük ez hogy történhetett meg, mert gyógyszert szed, tudomásom szerint nem volt hányás/hasmenés, ami gyengítette volna, tehát nagy kérdőjel. 3,5 éve szedi ezt a gyógyszert, lehet hogy emiatt csökkent a hatása, nem tudjuk. A lényeg, hogy teljesen kiborult, retteg mindennemű műtéttől, de első dolga volt a nőgyógyászt hívni, hogy minél hamarabb kapjon időpontot abortuszra. Viszont engem nem tudom mi lelt, fura érzések kavarognak bennem, azt érzem, ha már itt van a baba, akkor megpróbálhatnánk, el kezdtem kicsit vágyni rá. Neki még el sem mertem mondani, mert tudom, hogy úgy se menne bele, ez az egyik, a másik viszont, hogy ezután biztosra veszem, hogy szakítana is, hisz úgy fogná fel, hogy át lett verve, azt mondtam nem akarok gyereket, most meg mégis és így nincs tovább közös jövőnk. Pedig már az esküvőt tervezzük. Egyszerűen nem tudom mitévő legyek. Ha nem mondok semmit erről, akkor talán abba én kattanok bele és ő is észre fogja venni, hogy valami nem oké, ha meg őszintén elmondom, akkor félek hogy örökre elveszítem őt, amit szintén nem akarok. Eddig tényleg nem volt bennem az érzés, hogy akarnék gyereket, csak most hogy megtudtam terhes, rám tört.
Ti mit tennétek a helyemben?
válasza:"én kb úgy voltam mindig is a témával, hogy ha lesz, lesz, ha nem, akkor nem"
Ez az a luxus, amit a férfi megengedhet magának, mert választhatja azt is, hogy semmiben nem változik az élete a gyerektől. Őszintén, ha férfi lennék, engem sem érdekelne ennyire a dolog, ugyanezt mondanám, ha lesz, lesz, ha nem, nem, nekem az egészhez semmi közöm.
válasza: válasza:Milyen stílusban meg milyen labilis idegzet?! A kérdező párja éppen hogy korrekt volt első perctől, nem kerülgette a forró kását és nem akarta a kérdező idejét sem húzni feleslegesen, nem jött azzal a "talán majd igen, talán nem", hanem elmondta kerek-perec, hogy nem akar, ennek tudatában mérlegeljen és maradjon vele, vagy váljanak külön. Őszintén nem látom hol ebben a probléma, te csak kötekedni akarsz, semmi mást.
Ez így lenne a helyes, a gyerektéma pont egy olyan dolog, amiben nincs kompromisszum és amit minél előbb meg kell beszélni.
válasza: válasza: válasza:Azt most ne is firtassuk inkább, hogy pontosan ki vagy te, hogy bárkin is bármit számon kérj, ettől függetlenül semmi gond nem volt a stílussal, tényszerűen elmondta, hogy nem akar gyereket, se azt hogy hitegesse a kérdező és aztán évek után dobja be, hogy mégis akar.
De ha már itt tartunk, a te stílusoddal mi lesz? Azt miért nem kéred számon? Csak mert ha valamiben, abban aztán tényleg van bőven kivetnivaló. Már az első kommented is ritka gusztustalan volt, 0 segítőszándék, csak ideböfögted, hogy mekkora hisztérika a kérdező párja, amiért az közölni merészelte, hogy ne hazudjon és ne hitegesse, ergo ne pazarolja az idejét, ha tudja, hogy ő gyereket akar. Micsoda tragédia. Ez egy baromi komoly téma, a kérdező pedig a "ha lesz, lesz, ha nem, nem" válaszával nem volt számára meggyőző, amiben maximálisan igaza is volt. Gondolja át és döntse el, na úgy álljon hozzá, hogy kb nekem mindegy.
Gondolom így vezeted le a feszkót vagy épp az szúrja ennyire a szemed, hogy valaki szemrebbenés nélkül ki meri jelenti, hogy márpedig neki nem kell gyerek, de akkor is ritka gáz, hogy csak kötekedni tudsz.
válasza:Én őszinte lennék vele szemben. Megmondanám, hogy most elkezdtem vágyni a gyerekre.
"Ha nem mondok semmit erről, akkor talán abba én kattanok bele és ő is észre fogja venni, hogy valami nem oké, ha meg őszintén elmondom, akkor félek hogy örökre elveszítem őt, amit szintén nem akarok"
Ha nem mondasz semmit, akkor hazugságban fogtok élni.
A gyerekvállalási szándék sajnos ilyen, bármikor változhat. Én 25 éves koromig üvöltve sírtam, ha időben nem jött meg, és remegő kézzel bontottam a teszteket. Mindent tudtam az abortuszról, mert alaposan utánaolvastam. Amikor negatívak lettek a tesztek, mindig teljesen megkönnyebbültem...Pedig volt egy biztosnak hitt kapcsolatom, akiről azt hittem, hogy a férjem lesz, csak gyerekmentesen. Most pedig úgy érzem, hogy nagyon szeretnék gyereket, és ha még ma este teherbe ejtene a jelenlegi szerelmem, én lennék a legboldogabb. Én sem tudom, mi változott bennem, de így lett. Exemmel amúgy nem emiatt mentünk szét. Kiderült, hogy ő meg végig akart gyereket, csak miattam bekamuzta, hogy childfree. D:
válasza:#16:
“Gondolom így vezeted le a feszkót vagy épp az szúrja ennyire a szemed, hogy valaki szemrebbenés nélkül ki meri jelenti, hogy márpedig neki nem kell gyerek,”
Nyilván, ez reális probléma. Ahogyan te is 16 sornyi agyrohamban vezeted le a feszkót rajtam, nem?
Szimplán nem akartam a 20. egyenkommentet “ideböfögni”, ami leírja a kisegítőiskolás nyilvánvalót is…
válasza:Ha szedett mostanában antibiotikumot, akkor az lehet egy lehetséges ok arra, hogy nem működött a tabletta.
Amúgy meg nem tudom hogy milyen választ vársz, te is tudod hogy milyen szar maga a helyzet, és hogy mik a kilátásaid.
Annyi alapján amit írtál az jön le, hogy nem lesz gyereked, legalábbis nem tőle. Kihordani és megszülni egy gyereket önmagában sem egy leányálom, még akkor sem, ha utána lemond róla.
Ha rájöttél hogy szeretnél gyereket, akkor jobb szakítani, hiszen ez nem egy csip-csup kérdés. Hatása lenne az egész életedre, az nem megoldás ha felemészt belülről, hogy nincs.
Viszont azt fogadd el, hogy nem tőle lesz gyereked. Felesleges stressz lenne neki, ha az amúgy is ijesztő orvosi beavatkozások mellett még benned sem lelhetne támaszra, pláne hogy úgy érzi, hogy közös nevezőn vagytok a kérdésben.
Engedd el ezt a terhességet, aztán ha túlvagytok az abortuszon, akkor meglátod hogy hogy érzed magad. Ha nem múlik el benned a vágy a szülőségre, akkor jobb más partnert keresni, még akkor is ha a kapcsolat elején mást mondtál. Az érzések változnak, ez van, nem tehet róla senki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!