Csajok! Előfordult már veletek h kezdtetek beletörődni h " úgy sem lesz barátom " s végül rátaláltatok arra kit szerettek s ő is viszont szeret?

Én is így voltam ezzel.Mindig az járt a fejemben hogy soha nem lesz barátom....Aztán találkoztunk.....

Már több mint 7 éve együtt vagyunk 1,5 éve boldog házasságban csak a gyerek várat magára :(

Csatlakozom a többiekhez...

Már jópár hónapja fent voltam társkeresőn, és mit ne mondjak a retardáltól az emóson keresztü az aberreáltig mind megtalált-.-

Egyikkel sem voltam úgy h jaj, nah vele találkoznék is.

Egyik nap viszont kért hozáférést egy srác, képként csak egy spongyabobos figura(akinek nincs nincs képe általában azt hagyom is, mert ha én felvállalom magam...de vele ugy voltam h miért ne?)akkor már úgy voltaam vele h egy "normális"pasi se fog összejönni nekem és inkább tölöm magam onnan, de mondtam magamban utoljára meg megpróbálom, uh adtam neki képhozzáférést, aztán jött a levél, msn.Msnen nem sokat beszélt, sőt úgy kellett jóformán mindent kihúzni belőle:), nah gondoltam ennek is annyi... aztán megkérdezte talizunk e...gondoltam adok neki még egy esélyt hátha...

A tali után sem hittem el, h ez velem történik..

ugyanis megvolt/van benne minden amit kerestem:)

Utólag kiderült h nem szeret msnezni ezért is irt ritkán, élőben többet beszél mint én:DXD..és azonnal egy hullámhosszon voltunk:)

azóta is együtt^^