Miért ilyen a barátnőm?

Te már semmit nem tehetsz, felnőtt ember nem fog változni. Esetleg ha kezeli pszichoterapeuta, és jobban lesz, akkor lehet, lesz igénye, motivációja dolgozni.

Azzal, hogy beszabályozod, csak rosszabbat teszel, még ha alapvetően jók is a szándékaid. Volt hasonló exem (férfi), bár tény, hogy ő nem volt depressziós, nem voltak szuicid hajlamai, egyszerűen csak imádta kiszolgáltatni magát. Ettől függetlenül én éreztem magam bántalmazónak, amikor megkértem, hogy ugyan tanuljon már a vizsgájára, vagy dobja ki a szemetet. Ugyanis akkor a fejemhez vágta, hogy én nem szeretem önmagáért, és csak az elvárásaim vannak. MI, hogy dobd ki a szemetet? Az igen... Exemmel ellentétben amúgy nálam sajnos előfordult az önsértés, én voltam instabilabb lelkületű, ő mindenre tett jó magasról, csak feküdt meg evett. A mentális problémáim ellenére is igyekeztem jól alakítani az életem, még akkor is, ha ez nagyon nagy nehezítés.

Teljesen fölösleges úgy benne lenni egy kapcsolatban, hogy az egy harctér, még akkor is, hogy ha neked van igazad. Tehát vagy elfogadod, hogy ő ilyen, vagy lépsz. Én az utóbbit tudom javasolni. Mint mondtam, nagyon sokan élünk mentális problémákkal, mégis tiszteljük a párjainkat annyira, hogy igyekszünk tenni a pozitív változásért, és nem tőle váruk el minden egyes apróságot.

Te semmit nem tudsz tenni, pszichés beteg, szabadulj meg tőle.

Neki kellene felismerni, belátni, és szakember segítségét kérni! Felesleges abban reménykedned, hogy megoldod, kevés vagy ehhez.

Szóval becsapott és most követelőzik.

Ez nem mentális probléma. Ő ilyen. Korai volt az összeköltözés, de annyiból megérte, hogy látod, hogy nem olyan, amilyennek szeretted volna. Nem fog megváltozni, kár tovább szenvedni.

Ne legyél már ennyire papucs.

B@szd ki úgy, hogy a lába se érje a földet.