Mit várnátok el a párotoktól ez esetben? Ti mit tennétek?

Ha már neki is rég nem volt lehetősége kimozdulni és látnám rajta, hogy nagyon szívesen menne, nekem meg nincs olyan komoly bajom, akkor egyáltalán nem várnám el, hogy otthon maradjon velem. Azért jól esne, ha legalább valamennyi időt velem is töltene, de egész hétvégére nem kérnék tőle ilyet.

Fordított esetben megkérdezném a másikat, hogy vele maradjak-e, a páromat ismerve meg ugyanazt mondaná, mint én. Hogy nyugodtan mozduljak ki nélküle, aztán ha végeztem a programommal, utána találkozunk és leszünk kettesben is otthon. Addig meg alszik vagy néz valamit. Ha komolyabb baja van, akkor persze nem mennék sehova, majd legközelebb.

Nem várnám el azt sem, hogy otthon maradjon, de azt sem, hogy akkor egyedül menjen. (A döntést rábíznám, és elfogadnám akármelyiket is választja.)

Ez inkább olyan kötődés alapú döntéshozatal. Egy ilyen esetben elég fura, ha az egyik fél otthon hagyja a másikat a saját szórakozása miatt, főleg akkor, ha már meg is tervezik a "KÖZÖS" programot. (Vis maior szitu.)

Amúgy ellenkező esetben szerinted mi lenne?! :,D

Nálunk forditva van.en ha fáradt vagy beteg vagyok nelkule akarnék lenni de mindog a nyakamon lóg ilyenkor is. Nem egyszer még nekem kellett elmenekulnom a szüleimhez hogy hagyjon már "haldokolni" békén.

Mert ő ilyenkor is ugy van velem mintha toppon lennék, képes veszekedni meg ilyenek, közben majd' meghalok

Nekem leginkább attól függ, milyen program. Ha olyan, ami megismételhetetlen, pl. a kedvenc amerikai zenekarának koncertjéről van szó, ami 10 évente, ha egyszer beteszi a lábát, akkor leginkább azt szeretném, hogy menjen, élvezze ki.

De ha olyan program, ami megismételhető, semmi kihagyhatatlan nincs benne, akkor inkább várnám, hogy otthon maradjon velem. Nem tiltanám, hogy menjen, nyilván, de rosszulesne, ha inkább a programot választaná. Én ilyen esetben mindig azt választom, hogy maradok vele, és kicsit körbeugrálom, hogy pihenni tudjon.