Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a véleményetek arról, ha egy friss 9 hónapos kapcsolatban nincs egyensúlyban, az "egymástakarás"?
Egyik fél sokkal több "áldozatot"hoz a másikért, míg a másik fel, éli a normál életét , azon abszolút semmit sem változtatva, ahogy esik úgy puffan alapon.
Nem élünk együtt, heti 1-2x tudunk találkozni, munkánk miatt, és van pár km is köztünk, de utóbbinak nincs jelentősége.
Én annyira várom a találkozásokat, hogy aludni sem tudok, annyira készülök, előző este. Fözök, hangulatot teremtek, kiöltözök mindig, és néha annyit nem tesz meg ertem, hogy megborotválkozva jöjjön.
Megbeszéljük, hogy kora reggel 6-ra jön, hogy minél többet lehessünk együtt.Meg is ígér mindent, meg vannak bizonyítékok, hogy szeret, költ rám sokat, de nem gazdag.
Ami engem nagyon zavar, hogy nem lehet vele tervezni. Illetve vannak tervei velem,közös élet, gyerek, de erről konkrétan nem lehet beszélni, mert leállit. Tudni kell, nincs félretett pénze, ez zavarja nagyon, és erősen kötődik a szülői házhoz. Minden randinkon elkésik, de nem perceket, órákat késik es nevet rajta. Amikor azt ígéri reggel 7-re megpróbál ide érni hozzám, a legtöbb es legjobb esetben delutan 3 órára jó ha beesik. Jókedvűen es mintha ez fa@án rendben lenne. Nekem már akkor totál ki van az agyam, nincs kedvem semmihez.
Első randinkon 1,5 órát késett, soha nem várok senkire , de öt megvártam.Tudja, hogy nagyon szeretem és én is tudom, hogy vannak komolyabb érzései felém. Én nem akartam bele szeretni, de ö nála ez megtörtént , és akkor már az érzései vittek magával engem is. Nem tudom elhagyni, de már annyiszor szakítani akartam, de amikor meglátom, megszűnik a világ számunkra. Mondtam neki azokat amik engem zavarnak, de magasról leszarjak. Nem fog változtatni senkiért. Néha indulatos de nem ijesztően, csak szíven döf egyetlen szavával.Ilyenkor nem tudom , nem elsírni magam. Aztan jön , hogy bocs. De akkor már úgy felhúz, hogy szívesebben elküldeném.
Csak 35 év fölöttiek válaszait várom, mi is ez a korosztály vagyunk.
Nem szerelmes beléd, de azért jó, ha vagy. Ha neked ez kell, hajrá továbbra is. Ha nem, akkor keress egy normális embert, aki megbecsül.
Nő vagy, ugye?
Minek vagy egy ekkora taplóval? Már rég ki kellett volna b.sznod.
Órákat késik a randiról és lesz.rja az egészet?
35 felett már nem kéne selejtekre pazarolnod az időd.
Te vagy a szamár, egy kis csacsi, ő pedig a lovacska. Szeretett volna egy kancát, de azt nem talált csak egy csacsit.
Szóval te azaz eset vagy amikor nincs ló, jó a szamár is.
Ok. És mi a kérdés? Vélemény? Te csak papíron vagy 35 fölött. A pasi szórakozik veled, pont nem érdekled. Én azon se lepődnék meg, ha kiderülne, hogy amúgy családja van.
40/N
a kérdésre: ez egy alkalmi, laza kapcsolat, ha ezt eleve ilyennek terveztétek, akkor nincs vele semmi gond. 35 felett (ha korábban vki egyszer sem élt együtt senkivel) az emberek nem szivesen "lépnek szintet", mert az életüknek van egy rutinja. esélyes, hogy jó a vele a szex, mert másképp nem lennél vele. mi az ahová ez a kapcsolat tovább tudna lépni (nem érzelmileg, hanem praktikusan)? odaköltözik, és közel a negyvenhez gyereketek lesz, aki akkor fog érettségizni, amikor te nyugdíjba mész? feladja a korábbi (neki) kényelmes életét, egy érzelmileg és anyagilag jóval megterhelőbb, tőle sokkal többet váró verzióért? ha ezt kívülről nézem, akkor a kérdés az, hogy ebben mi neki az "üzlet"? mi az az értékközösség amire aztán gyereket (is) vállalhattok? közös hit, azonos hivatás, egy közös vállalkozás?
a sok korábbi nemtúlokos hozzászólóval szembem nyilván nem adnám fel, de érdemes abba belegondolnod, hogy mi van ha "csak" ennyi van ebben a kapcsolatban. attól még lehet örülni egymásnak, mert biztosan vannak közös pontok, de túl sok energiát ne tégy bele, inkább annak örülj ami van, és te is vedd lazára. én 45 vagyok, a feleségemmel 22(!!) évvel ezelőtt költöztem össze, és most vagyunk a közös terveink megvalósításának kétharmadánál (és nem azért mert lassan haladunk, hanem mert mindennek van egy menete). 30-35 év, mire kész a közös örökség, a közös mű.
még egyszer, azon a szinten örülj annak ami van, amit összehoztatok, ahol most jártok. ha ebben a kapcsolatban látsz 2-3 évnyi érzelmi- és erőforrás tartalékot, akkor nyomd tovább, légy kezdeményezőbb (ne gyereket csináljatok, vmi más párhónapos projektet, olyasmit amire hónapokig gyűjtesz/tervezel és közös munka van benne). ha ez megy, meg a kommunikáció megy, akkor van hova fejlődni, egyébként meg annak örülj ami van, a legtöbb embernek ennyi sincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!