Dobnom kéne amiatt,hogy még ilyenkor is elvárja a szexet?

Semmi rosszat nem akart a párod, csak neki is új a helyzet, próbált vigasztalni.

Nem mindenkinek egyforma hogy mi jelent neki vigaszt.

Neked az, ha békén hagy a szexszel, ez is érthető, meg az is, akinek az összebújás a vigasz.

Én is 24 vagyok, férfi.

Szerintem ez bunkóság volt a párod részéről. Máshogy dolgozzuk föl a gyászt, lehet más környezetben nőtt föl. Sztereotípia, de igaz, hogy falun vagy kisvárosban azért a mai napig máshogy néznek az állatokra, mint Budapesten vagy az agglomerációban, de ez sem mentesíti, mivel látta, hogy megviselt.

Én azért emiatt nem szakítanék, mint más válaszadók, de kezdj el odafigyelni, hogy mikor viselkedik önző vagy bunkó módon. Lehet hogy sok ilyen volt, csak átsiklottál fölötte.

De ez nem vigasztalós-összebújós szex lett volna hanem elvárás, mintha kötelező lenne. Nem akart a csajnak semmilyen örömet okozni, csak a jussát követelte és még jobban bele is rúgott azzal hogy a bánatát is lekicsinyelte. Az ilyen mellett aztán majd a gyerek is üvölthet, amikor rájön a gerjedelem az akkor neki jár.

Én is kukáznám.

Abban mégis mi a vígasztaló, hogy odaveti, hogy nem kell ebből ügyet csinálni, meg nem dőlt össze a világ? Ez a nettó érzéketlen bunkóság. És oké, megpróbál szexelni, mert úgy gondolja, ez vigasz lehet. Biztos van ilyen ember, de nekem pl. az érintés is rosszulesik olyankor, amikor gyászolok, nemhogy szexelni akarjak. De oké, jót akart. Viszont mi a büdös francért nem lehet az első nemből érteni? Miért kell erőltetni meg nyomatni, hogy csakazértis? Talán, de csak talán a kérdező jobban tudja, hogy neki mi segít, mi esik jól, és mi nem.

Hogy szakítanék-e, azt nem tudom, de jó időre kiábrándulnék belőle, az biztos. Mind a nemet, mind a másik gyászát tiszteletben kell tartani.

"Abban mégis mi a vígasztaló, hogy odaveti, hogy nem kell ebből ügyet csinálni, meg nem dőlt össze a világ?"

Pedig elég sok ember ilyesmivel szokott próbálkozni vigasztalás címén.

Tényleg nehéz eldönteni ennyi alapján, hogy mi történt. Ha szexelni akart és nem foglalkozott azzal, hogy te sírsz, akkor az szakítás, ha idióta és nem esett le neki, hogy rosszul végzi a felvidításodat, akkor reméljük megtanulja.

Gondolom ő is huszonéves, szerintem is benne van a pakliban, hogy nem tudta jól kezelni a helyzetet.

Plusz egy szavazat arra, hogy nézd mi a szándék a tettei mögött.

Nos, van hová fejlődnie a "párodnak", amit azért tettem idézőjelbe, mert most legkevésbé sem funkcionált méltó társként.

Ha fontos neked, szereted, akkor ne szakíts (még), hanem kommunikáld felé le asszertív módon, hogy mi a problémád a viselkedésével, hogy hatott az rád.

Ha továbbra is érdektelen az érzelmeid felé, akkor érdemes elgondolkozni, igen.