A barátom 32 évesen érzelmileg éretlen szeretni. Hogy lehet tanítani?

Rossz ezt mondani, de sztem ennek így semmi értelme, tudom, hogy nehéz, de ott kell hagynod, és erősnek kell lenned. Én 6 évig voltam együtt vkivel aki kb. ilyen volt mint a te párod a leírtak alapján és rettenetesen szenvedtem, de nem hagytam el 6 kerek évig.. mostmár bánom. Végül úgy hagytam el hogy már annyira kikészített, hogy attól függetlenül, hogy iszonyúan szerettem ezek után is, mégis aztmondtam neki, hogy ez így nem jó, én kilépek ebből a kapcsolatból. Erre ő aztmondta, ok. Rettenetesen szar volt. Azt hitte nem gondolom komolyan mert én is sokszor felvetettem neki ezt, de ezúttal komolyan gondoltam. Szerettem őt mégis elhagytam. 2 év kellett, hogy túltegyem rajta magam...

HA neked a langyos szar jó, akkor csak üldögélj benne, de a helyedben nem pazarolnám a drága időmet arra, aki nem érdemli meg, keress olyat, aki igazán szeret, aki mindig megmosolyogtat.

Te látod jól a dolgokat, ez egész biztos hogy nem szerelem. Gondolom a párod kapcsolatfüggő, és azért kell neki valaki mert nem tud meglenni egyedül. Elég lelkiszegény ember lehet. Csak akkor becsül ha el akarod hagyni... most komolyan, tedd fel a kérdést... te ilyen életre vágysz? Mert ő biztos hogy nem fog változni. Nem fog magától megoldódni a gond, ha nem vagy boldog, tegyél ellene! Különben majd bánni fogod, hogy elfecsérelted a fiatal éveidet egy ilyenre. Viszont jó lenne tudni hogy mit szeretsz benne... szerintem te is kapcsolatfüggő vagy csak, nem őt szereted, hanem csak jó hogy van melletted valaki, azok alapján amit leírtál, nem jön le mit lehet egy ilyen pasin szeretni, aki le se sz@r.

és szerinted ha nincs érzelmi intelligenciája, akkor apának jó lesz? mit fognak tőle tanulni a gyerekek? ok, dolgozni fog és nem fog félrelépni (egy darabig...). de ezek még csak a gyerekek igényei. hol vannak a te igényeid? neked nem jár egy megfelelő társ, akivel jól érzed magad, akire felnézel, aki megbecsül téged? te nem élsz???

Még annyit, hogy ez a "szívem szereti" dolog, meg az "ész" vs. "szív" szembenállás szerintem gyakran nem ennyire romantikusan feszült ellentét, inkább szeretjük ezt elhitetni magunkkal. Ez úgy történik, hogy a megszokott, kényelmet adó érzelmeinket betudjuk a "szívünk választásának". Mert a "szívünk" tuti biztos, hogy az érzelmeket választja, azt gondoljuk. Kérdezd meg a szíved, nem szeretne-e inkább szabadságot az érzelmi kötelék helyett.

Ez nem éretlenség, hanem lelkibetegség.