Amikor bajom van nem számíthatok a páromra ez miatt meg veszekszünk. Mit csináljak?

Olyan rossz, ha gödörben vagyok pl megszűnik a munkahelyem, vagy el akarok költözni másik albérletbe ami olcsóbb stb, a parom mindig ugy reagál, hogy nem ia vigasztal nem is segit, semmi, hanem azt érezteti a te bajod, költözzél ha te akarsz, stb.

Valójában persze nem várhatok tőle semmit, neki megvan a kis mamahotele munkája, az én bajaim nem a mi bajaink.

De ettol függetlenül olyan utálatot generál belém, mintha vmi haver lenne csak, vagy nem is tudom. "Költözzél akkor máshova ha akarsz", mintha nem is a párom lenne, vagy nem is tudom. Megutálom elkezdem gyűlölni, holott az en problémám tényleg az én problémám.

Hogyan rakjam én külön a barátomat meg az életemet hogy ne utáljam meg a barátom azért mert nem támogat lelkileg sem es ugy beszél mintha köze nem lenne a lakhelyemhez(holott napi szinten van nálam)