Jellemző az, hogy minél többet, minél nagyobbat csalódsz, annál kevésbé vágysz arra, hogy megint legyen párkapcsolatod? Vagy csak én vagyok ezzel így?

Pl (bár csak 5 férfival volt kapcsolatom), de a szex sem volt igazán jó egyikükkel sem, volt aki önző volt, volt aki túl gyors, stb. Az önkielégítés sokkal jobb érzés nekem, mint lefeküdni valakivel.

Többször éreztem úgy, hogy a pasik valami szexrobot-házicseléd szerepet próbálnának rámerőltetni, ami nekem nem igazán jön be.

Ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően valahogy nincs is kedvem ismerkedni, sőt. Jól elvagyok egyedül, mégis furcsa a gondolat, hogy lehet, többé nem lesz senkim, egyedül fogom leélni az életem.