Akik szarvas hibákat követnek el, ami a másiknak szakítóok, azok valójában szakítani akarnak csak megjátszák, hogy nem?

Az ilyeneknek a párja megalkuvó csicska.

Könyörgés? Milyen könyörgés? Egyik sem gondolja komolyan, csak feszegeti a határokat. A hiszékeny, buta párja meddig dől be a színházi előadásoknak.

Tudod, amíg vannak, akik bedőlnek nekik, addig folytatni fogják. Mert, mért is ne? Nincs komoly következménye sok esetben. Rengeteg ember borzasztóan naiv, és semmi, de semmi ember ismerete nincs.

Az meg, hogy meddig dőlsz be neki, az a te döntésed, minden következményével együtt.

Tehát ne a másikat analizáld, hanem saját magadon gondolkodj el, hogy miért tűröd, hagyod, hogy hülyét csináljon belőled.

Előfordul, hogy azt akarja olyannak szeresd, amilyen és fogadd el a hibáival együtt.

Olyan is van, aki gyáva szakítani, nem akar megbántani, nem tudja, hogyan mondja a szemedbe, ezért az egyszerűbb utat választja és megutáltatja magát, hogy te rakd ki.

Ezen kívül lehet még számtalan oka. Akár az is, hogy egy jellemtelen szar alak, és nem érdekli semmi.