Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szeretem a barátom, de mégis mindig szükségem van kis "kalandokra". Miért lehet ez és mi a megoldás? Szenvedek. (26/L)
2 éve vagyok együtt a párommal, imádom, nagyon jó ember, a családom is nagyon szereti. Nagyon helyes, izmos, jól is főz és szokott is nekem, sőt még takarít is olykor-olykor, diplomás, jól keres(bár sokat is dolgozik). Türelmes velem, soha nem kiabál, sosem agresszív. Az edzésen kívül nincsenek káros szenvedélyei és a méreteivel sincsenek gondok. :D
Mondhatnánk, hogy majdnem tökéletes, éppen ezért nem értem magam.
Múlt héten síelni voltunk nagyobb társasággal, ő nem jött. Inkább a családtagjaim voltak ott, ezt úgy kell elképzelni. A sífelvonón megszólított egy nagyon helyes srác, pálinkával kínált... mondtam, hogy köszönöm nem kérek, de bemutatkozom ha már így megszólított. Elkezdtünk beszélgetni amíg felért a sífelvonó(15 percig tart ez kb.) és nagyon jót beszéltünk. Már éreztem, hogy ne Anna ne csináld, tuti el fog hívni, de te nemet mondasz. Elhívott vacsorázni persze, ahogy kiszálltunk a liftből. Az egész olyan izgi volt, hogy Ausztriában vagyunk, meg nagyon egy hullámhosszon voltunk, úgyhogy igent mondtam. Este beültünk egy jó kis étterembe, beszélgettünk órákon át, boroztunk, ettünk, meg bevertünk pár Jégert. :D Utána mondta, hogy na igyunk még egy Jégert a szobájában. Mondom legyen, de utána megyek. Felmentünk, koccintottunk és akármennyire nem életszerű, előszedtem a józan gondolkodásom és elindultam kifele, ő visszakísért a szállásomhoz. Mondtam, hogy örülök, hogy megismertem és arcrapuszival elköszöntük, mindenki ment szépe aludni. Nagyon jól éreztem magam. Másnap is még párszor együtt csúsztam vele a pályán, aztán ennyi volt. Persze nem mondtam neki, hogy van barátom de nem is történt semmi.
Ezt azért írtam le, mert ez nem az első ilyen kis sztorim, volt pár hasonló. Nem történt semmi egyiknél se, a barátom nem tudta meg, én meg utána olyan felszabadultnak érzem magam, de mégis kicsit lelkiismeretfurdalásom van. A barátom miatt is, meg a másik srác miatt is, aki elkezd ilyenkor reménykedni.
Miért van ezekre szükségem és miért nem bírom abbahagyni?
Azt akarom, hogy elé legyen a barátom, mert tudom, hogy ő tökéletes lenne nekem, de valamiért mégsem elég...
Kivàló sztori. Ahogy fentebb említették, legyen nàlad koton, vagy fogamzàsgàtolj.
Nemi betegségek ellen ugyan nem véd, de úgy hallottam, a lelkiismeretedet megdobja 35HP-val.
Visszaigazolás. Szerintem a florttel nincs baj, a szobára menés már gond, főleg alkohollal vegyítve, mert ez így azért veszélyes helyzet. Nem tudom, hány barátod volt eddig, mennyit "kalandoztal" , ha nem volt ilyen időszak az eletedben, érezheted úgy, hogy kihagytál valamit. Néha velem is ez van, tini koromban egyszerűen csufi és duci voltam még önbizalmhianyos 😃, szóval akkoriban azért nem volt ilyen nalam, aztán most meg már kapcsolatban élek. Mikor elmentem barátnőmmel fesztiválra, én is flortoltem padikkal, meg dumaltunk, de ennyi. Jó érezni, ha tetszel valakinek, de ha elődöntod hogy komoly kapcsolatban elsz, van egy határ. Én tudom magamrol, hogy ha most szakítanek, akkor egy-ket év múlva azért sírna a szám, hogy ezért a pár kalandert nem volt értelme felrugnom egy jól működő kapcsolatot.
Amúgy mi azt találtuk ki, hogy néha szerepjatekozunk :D meg beülök valahova kioltozve, kisminkelve, és úgy csinálunk mintha akkor találkoznánk, és fel akarna szedni. Igazából az újdonság miatt izgalmas a másik ember, de ezt vissza lehet csempészni, és már attól is különleges hangulat lesz ha másképp keszulodsz, kiszakadsz a megszokott keretekbol.
Én ilyenkor mindig abban reménykedem, hogy a párja az illetőnek olvassa a kérdést. Kiderült, hogy a kérdező Anna, 26 éves, most volt Ausztriában síelni családtagokkal, a barátjáról is nettó mindent megtudtunk. Válaszoljon rá ő, ha látja, hogy zavarja-e. :D
(Én nehezen viselném, mert ilyenből már lett megcsalásom és én álltam a fäsz rossz végén...)
Énis arra tippelnék, hogy még nem élted ki magad, próbálgatod a szárnyaidat.
Ha meg gonosz akarnék lenni, azt írnám h a pasik pláne nem a hűségmintapéldányai, csak ők még azt gondolják, nekik ez még a génjeikben is van. Úgy néz ki, a tiédben is. :D
"imádom, nagyon jó ember, a családom is nagyon szereti. Nagyon helyes, izmos, jól is főz és szokott is nekem, sőt még takarít is olykor-olykor, diplomás, jól keres(bár sokat is dolgozik). Türelmes velem, soha nem kiabál, sosem agresszív. Az edzésen kívül nincsenek káros szenvedélyei és a méreteivel sincsenek gondok. :D"
Ennek ellenére egy ribi vagyok és nem becsülöm meg wáháhá
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!