Tul nagy elvaras ez? Tenyleg ennyire sokat kerek?

Van bármi konkrét okod azt hinni, hogy nincs minden rendben? Veszélyes magára, mattra stkkta inni magát, drogozik, vagy ilyesmi?

Vagy egyszerűen megnyugszol, attól hogy akkor is rád gondol, amikor mással foglalkozik?

Azért nem írt, hogy ne kontrolláld. Ne kontrolláld, minek kell így valakire ráakaszkodni mint a pióca?

Én biztos nem hagynám hogy kontrolláljanak. Aggódsz? Szokj le róla. Felnőtt ember a párod, tud magára vigyázni, nem vagy az anyja vagy a gyámja.

Szerintem nem nagy elvárás. Mi is írunk egymásnak csak annyit, hogy minden ok, élünk. Nyilván nem úgy, hogy megszakítjuk a beszélgetést/játékot/akármit, hanem mondjuk amikor kimegyünk budira, csak annyit, hogy minden ok.

Erről a "tud vigyázni magáról" című történetről meg az a véleményem, hogy anno egy osztálytársam pont ugyanígy állt hozzá, aztán két napig keresték, mire megtalálták a holttestét. Csak reggel jöttek rá, hogy valami baj van, pedig, ha este elkezdik keresni, akkor jó eséllyel élve találták volna.

Itt alapvetően arról van szó, hogy ezen a téren nem egyeztek. Mármint a gondolok a másikra dologban, akárhova is mentem. Mert a mai világban, amikor mindenkinek okostelefonja van és mobilnete, mindenhol wifi, de legalább hálózat egy sms-hez, ez egy nagyon max 1 perces művelet. 1 perc az egész estéből. Ha amúgy minden más téren tökéletesen elvagytok, minden rendben mindig köztetek, ő a legfigyelmesebb, legodaadóbb barát a világon (értsd jól: számodra), akkor ne csinálj ügyet belőle, ez még beleférhet. Ha viszont ez valami hatalmi harc része, akárki részéről, és csakazértse ír, vagy esetleg van más dolog is a kapcsolatotokban, és nem tudod rámondani, hogy mindig megvan a kölcsönös szeretet, bizalom, tisztelet és megbecsülés, akkor igenis foglalkozni kell a dolgokkal - nem csak ezzel -, mert máshogy nem fejlődik egy kapcsolat, nem lesztek boldogok benne.

Mindazonáltal egy jól működő kapcsolatban minden, ennél sokkal sokkal kisebb dolgot is meg lehet beszélni a másikkal. És megtalálják a közös hangot, a megoldást, ami mindenkinek jó, vagy az elfogadást, a megértést, hogy miért ilyen a másik, hogyan kell értelmezni a működését. Csak mint mondtam ehhez kell a kölcsönös bizalom, tiztelet és nyitottság. Szoktatok sokat beszélgetni magatokról, a kapcsolatotokról? Ismeritek egymást rendesen és igaz társak vagytok? Mindennek ez az alapja, sokszor nem elég csak tüneti kezelést találni egy problémára.