Hajlandók lennétek feláldozni az életeteket azért akit szerettek?

ha nem lenne más választásom akkor igen...

Igen.

Próbálnék más megoldást keresni, ha lenne rá idő, hogy ne kelljen itt hagynom őt, de ha nincs más mód, akkor szó nélkül meghalnék érte.

Ő veszítene el engem, és nem én őt, mivel ő élné túl, de igen, ha ez lenne az egyetlen megoldás, megtenném.

ezt inkább attól kellene megkérdezni aki életben marad,mert ha én meghalok akkor nekem úgyis mindegy,de ő itt marad egyedül, neki rosszabb lenne.

Érdekes kérdés, 27 vagyok és nincs senkim, nem is volt, a szerelmet nem ismerem (testit sem), mégis - ha jönne az a lány, akire várom, onnan tudnám hogy ez márpedig szerelem, hogy bármit megtennék érte. Igen, akár fel is áldoznám magam érte.

Nehéz kérdés. Kár is ilyenen agyalni, mert ha annyira hirtelen jön a baj, az ember általában reflexből a másik védelmére kel, gyorsabban, mint hogy át tudná gondolni, hogy eszébe jutna, hogy ebbe ő belehalhat. Például valaki valami súlyosabb tárgy alatt áll, ami hirtelen reccsen egyet, leszakad és megindul felé, nincs idő gondolkodni, azonnal reagálok és lököm el onnan. Ez akkor is így van, ha nem a barátnőm, hanem egy idegen ember áll ott, ilyenkor az agy nem mérlegel, jön a reflex és ugrás. Aztán ha ellöktem onnan és rám esett, anélkül haltam meg, hogy felfogtam volna, mi történt. Persze ha olyan a helyzet, hogy több idő van gondolkodni, lehetőség van dönteni, akkor az már más, de azt hiszem a legtöbb ember ebben a helyzetben is halálba menne, ha olyan ember életéről lenne szó, akit nagyon szeret.

az élet nem lányregény

Én nem vagyok szerelmes, de azt tudom, hogy akit nagyon szeretek, azért igen, meghallnék.