Van egy fiú, aki tetszik nekem, viszont teljesen összekavarodtam, hogy ő mit érezhet?

Szóval, az egész 2 éve kezdődött, amikor új suliba mentem. Egész jól elvoltam az osztálytársaimmal, csak 1 gyerek utált, de ő nagyon(hívjuk mostantól X-nek). Voltak haverjai, és attól függetlenül, hogy ők egész jól elvoltak velem, ha kellett, mellé álltak, és együtt csesztettek. Nagyon bántott, hogy ilyen gonoszak, néha sírtam is, és ők ezt tudták jól, ezért folytatták, mert látták, hogy szenvedek. Aztán összejöttem az egyik osztálytársammal(ő legyen Y), és még jobban csesztettek, obszcén szavakat vágtak a fejemhez, meg hogy mi biztosan "azt" csináljuk. Ennek ellenére nem utáltam X-et, mert én egyáltalán nem vagyok haragtartó, és nem szeretek senkivel se összeveszni, talán ezért is esett olyan rosszul, hogy szavakkal bánt.

Aztán hónapok során enyhült ez a dolog, és alig telt el 6-9 hónap, egész jóban voltunk, és időközben megtetszett nekem a srác. Mivel Y-vel csak összehozott két osztálytársam, és nem volt alkalmam megismerni, kezdtem kiábrándulni belőle, de mivel nagyon visszahúzódó vagyok, szakítani nem mertem vele, mert amiről nem tud, az nem fáj neki...(tudom, így visszanézve nekem is hülyeség) Fél év után, mikor már egészen belehabarodtam X-be, bevallotta, hogy én is tetszem neki, de ennél több nem történt. Újabb 3 hónap telt el, mikor is végre szakítani tudtam Y-vel, és megnyugodott a lelkem.

1 hónap múlva X újabb vallomást tett, miszerint szerelmes belém. A viselkedésén ezt észre is vettem, kedves volt velem, mindig engem nézett, és olyan más volt. Eltelt újabb egy hónap, és összeakart velem jönni- vártam, hogy kezdeményezzen Ő, mert egy, hogy én ezt jobban kedvelem, de nekem még merszem se lett volna ehhez. Ehelyett jött az, hogy miután ezt megkérdezte, a haverjait folyton odaküldte, hogy tetszik-e X, ésatöbbi. És én csak vártam. SMS-eztünk e-téren, megkérdezte megint, és én azt válaszoltam, hogy igen- és ennél több megint nem történt, nem biztos, hogy jól értelmezte, amit írtam, de ezek szerint Ő úgy ítélte meg, hogy nem vagyunk együtt.

Időközben belém szeretett még egy srác(ő meg legyen...V), viszont ő nekem nem tetszett, ehelyett egyre jobban beeszerettem X-be. V folyton rajtam lógott, sokat dumáltunk, bár én már megmondtam neki, hogy más érdekel engem, Ő nem tudom, hogy csak azért, mert jó barátom, vagy azért, mert mindig próbálkozik, de folyton rajtam lóg, és bókol...

Aztán 2-3 hete, X közölte, hogy neki ez nem megy, tudja, hogy nem szeretem, és hogy V-vel úgyis jobban kijövök. Ezáltal úgy rendelkezett, hogy Ő már elkezdett kiszeretni belőlem, mire én elkeseredtem, és elnapoltam, hogy majd újra csesztetni fog, akármiről is legyen szó.

Elfogadtam, hogy nekem sose volt szerencsém ilyen ügyekben, ám sajnos ő folyton megkeres engem bizonyos ügyeivel(olyan vagyok néhány embernek, mint egy lelki szemetes,pszihológus) és zavaró, hogy szerepelnek benne nők. Ilyenkor próbálok nem odafigyelni rá, de az is zavaró e téren, hogy viselkedésileg nem változott- még mindig folyton engem néz, ugyanolyan elnéző, szóval bármilyen béna is legyek, ő mindig mindenért megbocsájt. Sőt, egyre inkább dicsérget, amiről mindig az jut eszembe, amikor lekoptatott, és majd megszakad a szívem. Most mit tegyek? Próbáljak kezdeményezni, hátha még szeret? Teljesen összezavarodtam...