Miért tartottak ki régen tovább a párkapcsolatok? Vagy ez tényleg olyan, ami nem fér bele?

Régen azért is tartottak ki a rossz házasságok, mert szégyen volt a válás, vagy egyenesen tilos (tudod, amit Isten egybekötött...)

Az orvosok, pilóták stb., akiknek stabil kapcsolata van, azok remekül passzolnak a párjukkal, és kompromisszum készek. Tudták, mivel jár ez a hivatás, és a személyiségük is alkalmas rá.

Én pl. imádom a párom, a legfontosabb ember az életemben, erős introvertáltságom ellenére is szívesen töltöm vele az időmet. Ugyanakkor nem bánom, ha néha egyedül vagyok, néha meg egyenesen igénylem a magányt, emiatt szerintem nem bánnám, ha ilyesmi munkája lenne (más tészta, hogy ő már nehezebben viselné a távollétet, illetve részemről is csak feltételezés ez a hozzáállás, lehet a valóságban már nekem se menne)

Édesapámnak is olyan munkája volt, ami miatt kevés időt tudott tölteni anyummal. A hallottak alapján neki, és még csak pár kollégájának volt normális, stabil kapcsolata.

Igen, elfogadhatatlan, főleg úgy, hogy csak a barátnőd, és nem köt össze titeket se gyerek, se házasság. Legyél nagy hálás, hogy segít ápolni a nagymamád, akihez neki semmi köze.

Ő magányos ebben a "kapcsolatban", nem éri meg bent maradnia. Nyugi, nem te leszel az első, akinek a kapcsolata rámegy a túl sok munkára. Ma már a válás se ritka emiatt.

Nagymamád kérdezd meg, hogy mi tartotta a nagypapa mellett. Valószínűleg csak a kényszer, hogy nem tudja egyedül felnevelni a gyerekeket.

Annyi mindent tudnék írni, a szituról, rólatok, de ez mind mellékes inkább-

csak egy kérdés?

Mamádról, tudod, hogy amúgy abban a helyzetben, valóban boldog volt, mármint úgy masszívan, fiatalon, 30 éven át pl?

Vagy te, csak azt az oldalát ismerted, amikor várt titekt már, mint idős hölgy, és örült az unokáinak...

És csak egy kis betekintés: az összes orvos kolléga, aki kórházban és még magánban is nyomja, egy rom az életük, alkoholisták, alig ismerik a férjüket-feleségüket, nyiltan csalják egymást, ha otthon lehetnének, már akkor se rohannak haza.

Azok, akik csak magánban, heti 40 órában rendelgetnek, nem ünnepet és éjszakát. hétvégét végignyomva dolgoznak, ők boldog életet élnek, rohannak haza a családhoz, van normális szociális életük.

#5:

Akkor ez a része irreleváns.

A többit fenntartom. Egy fiatal, vonzó nő miért éljen úgy, mint a nagymamád 50 éve?

Amúgy a szockorszakban is úgy 24óráztak, hogy járt utána 2-3 szabadnap egyben. Nem úgy, hogy a nagypapa gyakorlatilag beköltözött a portára. A szülődet kérdezd meg, milyen emléke van az apjáról gyerekkorból. Tanulságos lehet.