Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem motiválja barátnőmet?
Ő szegény családban nőtt fel, ahol a szülei magának valóak, kissé zárkózottan élnek. Így nincs sok ismerősük és ha baj van azért nem árt ha vannak kapcsolatok.. eléldegélnek a penzukbol egy szinten..
Mikor mi osszejöttünk kifejezetten őrült h egy dolgos családba került, akit sokan ismernek és ha baj van, van aki segítsen.. Örült hogy könnyebb az élet, hisz relatíve nincsenek kenyergondok és azért jut pénz élményekre.
Sokat kap a családomtól ( munkájában segítenek illetve lelkileg támogatják) és a szakmáját is részben nekik köszönheti.
Viszont kezd nem úgy törődni a munkájával es a vendégeivel mint eddig ( pedig azt mondja imádja)..
olyan " csinálgatom" szintén van.
Olyan mintha nem látná a különbséget a régi élete és a mostani között h mennyivel több lehetősége van ha tesz érte és dolgozik, könnyebb élete lehetne és nem olyan mint volt..
Sok ismerősöm van akinek ugyanaz a munkája de tudom ők hogy csinálják
( ettől barátnőm messze van) odateszik magukat és jobban keresnek.
válasza:Mi vagy te? Hajcsár?
Mi motiválja még, hogy még többet dolgozzon?
Rabszolgának kell, vagy feleségnek?
válasza:#1: És te mi vagy? Beszóló vagy válaszoló?
Kérdező, ez sajnos sokaknál ilyen. Ha szocializálódtak egy szinten, akkor sokszor nem akarnak azon kívül létezni. Egy ideig igen, mert új és kalandos, aztán megunják. Női részről, meg valamiért jó pár éve még rosszabb a helyzet. Ott az insta és a tiktok, aztán azt várják, hogy a semmivel is olyan életük legyen. Mert, ha eddig segítették őket, akkor ezután is fogják.
válasza: válasza: válasza:
válasza:Én amúgy ugyanerre keresem a választ 30 éves nőként.
Miért nem motivál az, hogy több pénzt tudnék keresni?
Pedig én nem is jöttem szegény családból. Gimi végén évfolyamelső voltam. Egyetem első három évében széthajtottam magam. Majd összejöttem a férjemmel, akkortól kevésbé hajtottam jó jegyekre. Majd az első munkahelyemen a közös programok miatt (amit a férjem, anyum és az anyósom nyomott), nem tudtam normálisan teljesíteni.
A másodiknál a sarkamra álltam valamennyit csináltam is, jól is teljesítettem az új helyemen. Valahányszor elkezdtem volna váltani valami szivatós, jól fizető helyre, anyum, anyósom és a férjem nem támogatta. Apum igen, de sosem mentem, mert ez gyerekbarát munkahely, meg így van időm közös programokra.
Most a harmadik munkahelyemen vagyok (a férjem munkája miatt költöztünk új helyre), egy tipik húzós túlórás helyen. Semmi motivációm nincs többet dolgozni, váltani fogok állami szférába, kevesebb jövőbeli lehetőséggel.
Van vajon bármi köze ahhoz, amit eddig hallgattam? Ahhoz, hogy tényleg ráfeküdtünk a babaprojektre? Ahhoz, hogy szerintem depresszió közeli állapotban vagyok? Vagy egész életemben ilyen voltam, csak eddig nem vettem észre?
Passz. Ha valaki meg tudja válaszolni a kérdést, akkor szóljon. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!