Hogyan legyek lelkileg erősebb nő, feleség? Többi lent.

A férjem a mindenem. 2 éve vagyunk házasok. Átlagosan este 8 után szokott hazajönni munkából. Addigra nagyon várom már, sütök főzök, magam szépítem, lakást, minden rendben várja haza őt. Sajnos nagyon rátudok feszülni ezekre az estékre, hogy 20-23-ig kb együtt tudjunk lenni, igazán egymásra figyeljünk. Vannak napok amikor én is lazábban kezelem, de máskor meg, ha valami vita lesz köztünk nagyon meg tud bántani, mert én jobban hiányolom őt napközben, jobban értékelem ezeket az estéket mint ő. Utána jön a tipikus forgatókönyv: először dühös vagyok rá, majd nagyon szomorú leszek és hiányozni fog a közelsége. Emiatt azt érzem, hogy kiszolgáltatott vagyok lelkileg, ő tőle függök.

Azt már megfejtettem magamban, hogy rossz anyai mintát hoztam, mert anyukám függöt mindig (mai napig) lelkileg apukámtól. Ha összevesztek utána mély letargiába került, amiből mindig a tesóimmal ráztuk ki.

Szeretném megerősíteni magam lelkileg, hogy ne mindig én "húzzam a rövidebbet". Nagyon tud fájni egy-egy ilyen eset, logikusan, hiszen én nagyon sokat készülök, lelkesedem, és oda az este, oda az alkalom, oda az a rengeteg vágyódás amit aznap dédelgettem.

Tudom nem kéne, hogy csak a férjem legyen a mindenem, mert ebből is származik a gond, dolgozom ezen is. Valahol csodálom azokat a nőket akik megtudják rántani a vállukat ilyen esetnél és felemelt fejjel tudnak tovább menni. Persze nekik is rossz olyankor, de van annyi lelki erejük, hogy nem fognak utána sírni és még napokig azon rágódni, hogy milyen jó este lehetett volna, mennyire szerettem volna és minden oda veszett...a mi lett volna ha kezdetű mondatok, hogy milliószor lefuttatod a fejedben hogyan lehetett volna jobb vége.

Nem szeretnék többet sírni (elég gyakori), szomorkodni, és kiszolgáltatottnak érezni magam. Ugyanakkor nem tudom hogyan kell ezt normálisan csinálni, úgy hogy ne elhidegülés legyen a vége.

Sajnos ötletem nincs mert anyámtól csak rossz példát láttam erre, más felnőtt női példa pedig nincs előttem.

Gonosz hozzászólásoktól kérlek kíméljetek, azok nem fognak ezen segíteni.

Dolgozom én is 4 órában. Neki saját cége van, azért is dolgozik többet mint 8 óra, de ezt már elfogadtam (kezdetben ez is gond volt, hogy este 8-ra jár haza).

Nem minden esténkre készülök rá ennyire, van amikor csak hazajön aztán alakul valahogy. De néha nagyon várom már hogy vele legyek, ráadásul rá is készülök és akkor tud gond lenni, ha tönkre megy az este.

Én is abban látom a megoldást hogy több programom kell legyen nélküle, csak én annyira vágyom arra, hogy vele legyek, vele közösen megélni a jó élményeket, és sajnálattal konstatálom hogy az ilyen sztoriknak mindig az a vége, hogy keress valami más elfoglaltságot, valamit ami tőle független. Ha más dologgal elfoglalom magam napközben, akkor is várni fogom haza, hiszen addig más dologgal töltöttem az időt és nem vele, szóval a nap végére felgyülemlett sok minden akkor is ott lesz.