Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tudok váltani párkapcsolat és home office között, ezért hidegül. Megoldás?
Szóval amikor dolgozom, vagy tanulok/ magolok, ilyesmik, hiába van ott körülöttem, képtelen vagyok személyes hangnemre, ugy beszélgetek vele kb, mint egy kollegával, vagy osztálytárssal, v szomszéddal, abszolut formálisan, és érzelmi töltete sincs.
Ilyenkor mintha még érzelmeim sem lennének. Annyira a munkában vagy tanulásban van az agyam, es csak arra fókuszálok.
Nem kívánok es nem tudok nyujtani egy puszit ölelést, személyes hangnemet megütni sem, érzelmek sem jönnek.
Exem simán bekapcsolódott anno, hallgatta amiket felmondok, kikérdezett, segített üzleti terv (vizsga)kidolgozásában vállalkozóknak mutatott be, vagy épp bókolt egyet hogy így is milyen nőies vagyok amikor tanulok(lábam keresztben, egyenes háttal ülve ceruzát is "kecsesen tartva")en magamat észre se vettem volna.
A mostani barátom viszont próbál addig csendben lenni ignorálni, telefonozik, néha néha tudunk szólni egymáshoz (5 perc szünetek), es olyankor egyszeruen leirhatatlanul gáz az egész a totális formalitás, hidegség miatt.
Megesik hogy mire végzek, inkább lelép hamarabb edzésre vag, akárhova.
Azaz mikor szabad lennék már, erre elhúz otthonrol.
(De rokonom is ugyanez. Feljon elvan, en mosogatok vag, akármi es mire végre szabad vagyok, es le tudnék ülni beszélgetni, abban a pillanatban neki mennie kell-komolyan NEM ÉRTEM.)
A barátom meg nagyvaloszinű hidegül, kiábrándul, képtelen vagyok, ilyenkor személyes kapcsolatokat ápolni, egyfajta "robotüzemmodban" vagyok csak.
Nem tudok cuki lenni vag, érzelmes vag, szórkaoztato "kiscsaj", vagy szexi, vagy egyáltalán emberi, vagy nőies, vagy mint aki barátnő egyszerűen.
Szoval el lehet képzelni, hogy en pl leülök tanulni, addig a barátom mondjuk mobilozik, es meg se mukkan hozzám, ha vannak egymásra szünetek is, az meg ritka gáz. Üres kinlódós fecsegés. Mivel az en agyamban a munka/tanulás van, arrol beszélnék, ő meg hallgatja, aztán meg én hallgatom őt akármi másrol, magáról. Formális az egesz.
Mivel itthagy, lelép mire végzek, el vagyok keseredve. Marad a gyk meg chat mindenki mással aki nem is érdekelne ilyenkor.
Mit tehetnék?
Ez milyen kommunikácios képtelenség?
Mondtam neki néha mintha csak szexre tartana. Ő meg mondja ez nincs így. Es nem is akarom ezt firtatni mert magamat járatom le elotte, mimtha ÉN tartanám magam csak mellette ennyire. Es beképzelem.
Szoval meg vam beszélve. Ezen nincs mit ragozni. Nem veletlenul irok ide.
Nem az egyutt töltött idő a sz.r hanem kezdem ugy érezni hogy nincs énidőm magánszférám vagy ilyesmi. De gondolom ez alap ha egyutt élnek az emberek.
Éreztél mar olyat hogy esetleg minden jónak meg szépnek néz ki, a párod csak jókat állít, neki minden természetes, elvagytok mint hal a vízben, de te azt érzed hogy ebben az egészben valami mégsem stimmel? Vagy valami ferdít?
Ha minden szép ahogy állítja, miert érzem kenyszeresnek valahogy az egyuttléteket?
Neked nem jó, és túl sok az együttlét, nem akarod mindig látni, szeretnél egyedül is lenni?
Miért laktok együtt?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!