Emiatt szakítani akar velem a barátnőm?

A véleményetekre vagyok kíváncsi, hogy ebben az esetben jogos-e a barátnőm részéről az, hogy megharagudott rám és annyira csalódott bennem, hogy a szakítást fontolgatja.

Szeretném azzal kezdeni, hogy nagyon rossz gyermekkorom volt ami köszönhető az apámnak. Rengetegszer megvert engem is a testvéreimmel együtt és sokszor édesanyámat is a szemem láttára. Visszaemlékezve ilyenkor félelemben feküdtünk le aludni. Ez a félelem a mai napig is bennem él hiszen ha sokszor headset-en keresztül zenét hallgatok fel szoktam riadni mert attól félek, hogy megint veszekednek a szüleim. Nemrég történt, hogy rövid betegség után apám a kórházban elhunyt. Egyetlen egyszer sem mentem be hozzá, hogy akár csak pár percig is meglátogassam. Nem akartam látni és bevallom őszintén cseppet sem bántam, hogy meghalt hiszen tönkretette nekem is a gyermekkoromat, a fiatalságom egy részét és állandóan csak szégyenkeznem kellett miatta. A barátnőm azt mondta nekem, hogy nagyon csalódott bennem, hogy ebben a helyzetben sem voltam képes félretenni akár csak egy kis ideig a sérelmeimet és megtisztelni azzal, hogy az utolsó óráiban legalább egyszer elmegyek és meglátogatom. Ebből volt is egy kisebb vitánk ahol elmondtam neki, hogy az éremnek két oldala van és nem kellene engem emiatt elítélnie, viszont ha neki ez nem tetszik Én nem fogom visszatartani, ha menni akar akkor menjen de akkor egymással végleg be is fejeztük.