Gyerekvállalás előtt ilyenekre figyeltél?

Ezekre talán kevésbé (nyilván észrevettem, de ezek olyan dolgok, hogy ha nagyon nem értek vele egyet, akkor úgyis a kapcsolat rovására ment volna), inkább arra figyeltem, hogy mennyire figyel rám, mennyire veszi észre, ha szükségem van segítségre, mennyire gondoskodó ha beteg vagyok vagy csak simán ha rossz kedvű, ha ő maga fáradt, akkor mennyire kezeli jól az otthoni feszültségeket, ilyesmi. Szóval inkább az érzelmi alapú viselkedését figyeltem és a hozzám való viszonyát, ebből lehet inkább extrapolálni a későbbi viselkedését, nem abból, hogy amikor nincs is gyerek egyáltalán, akkor vállal-e túlórát vagy sem. És bejött, szuper apja a gyerekeinknek, nekem pedig kiváló társam a szülőségben IS.

1. Egy gyereknek anyára és apára is szüksége van az egészséges lelki fejlődéshez. Az egyszülős családban felnőtt gyerekek sajnos sokkal kevésbé lesznek rendben érzelmileg, lelki világot tekintve ÁLTALÁBAN, mint ahol két szerető szülő közösen nevelte fel a gyereket.

4# meséld ezt a mai férfiaknak.

Csak pár dolgot tudtunk egymásról amikor teherbe estem

Az egyesnek igaza van, fontos, hogy ha a fickó nélkül nem tudod felnevelni (szülők, nagyszülők segíthetnek persze), akkor ne vágj bele. A párod emberi tulajdonságait meg ne gyerekvállalás előtt mérlegeld, hanem mielőtt ez a téma egyáltalán szóba jött

5 éve együtt éltünk, tudtam, hogy mire számítsak.

Akivel ezekben nem egyezünk, azzal össze se költözök. Gyerekig sose jutunk el.

Azért ezek már jóval a gyerekvállalás előtt kibuknak jó esetben. Tehát ha pl nem figyel a rendre az kijön már az összeköltözés után. A pénz és a munka-magánélet egyensúly szintén. 8 éve vagyunk együtt, most tervezzük a gyereket. Tudom, mire számíthatok. És igen, amit az #1-es ír, az fontosabb ezeknél: az hogy ha bármi van, a gyereket egyedül, vagy a szüleim átmeneti segítségével fel tudjam nevelni.