Depressziós nővel párkapcsolat?

Nem lehet. Ezt nevezik mérgező kapcsolatnak.

Szállj ki belőle amíg le nem húz vele teljesen.

Ha ő nem hajlandó ezen változtatni, akkor depressziózzon egyedül.

Depressziós nővel még nem volt kapcsolatom... a nárcisztikus nő aki sokáig keserítette meg az életem, gyakran volt depis időszakban, amikor még az alapesetnél is jobban én voltam a hibás mindenért.

De én azt tapasztaltam és mások is azt tapasztalják hogy azok a nők akik nincsenek rendben, és nem dolgoznak rajta hogy rendben legyenek, és nem ismerik el azt hogy bajuk van, azokat hagyni kell mert csak a partnerük életét teszik rosszabbá.

"nem ismerik el azt hogy bajuk van"

Ez a lényeg. Ezek az emberek nem ismerik (f)el hogy baj van, nincs betegségtudatuk, így nem mennek orvoshoz. Másik forgatókönyv, hogy szedik a gyógyszert, az nagyjából rendben tartja őket, majd mondván hogy semmi bajuk nincs, abbahagyják. És akkor elszabadul a pokol.

Kedves Kérdező!

Ahogy a többiek leírták, nagyon fontos a betegség belátás, tehát tisztában legyen vele, hogy baj van és segítségre van szüksége. Ha úgy látod, mégis van esély a változásra, és szeretnéd folytatni vele a kapcsolatot, akkor próbálj hatni rá, hogy keressen fel egy pszichológust (ha ilyen több éves megrekedésben van, akkor itt erre lesz szükség). Segítséget kérni nem szégyen.

Ugyanakkor a te szempontodból fontos mérlegelni, hogy neked mi fér bele. Semmi gond nincs azzal,ha rájössz, hogy részedről ez nem tartható állapot, és keresel mást. Nem neked kell őt meggyógyítani, megmenteni.

Személyes sztori: nem vagyok és nem is voltam depressziós soha. De az előző kapcsolatomból illetve az élet más területeiről olyan sérüléseket cipelek, amik az önértékelésemet elég durván aláásták. Sokat foglalkoztam azzal, hogy amin tudok,azon önerőből változtassak, a maradékhoz pedig szakember segítségét kértem.

Erről a jelenlegi párom is tud, de soha nem akartam ezekkel a problémákkal fárasztani, mert egyrészt nem várom el tőle, hogy megmentsen, másrészt ezeket nem ő okozta. De fontosnak tartottam hogy tudjon erről és eldöntse, akar-e így is vagy nem. Ez az önismereti út még tart,de jól haladok és remekül megvagyunk.

Értelmes, felnőtt emberként mindenki maga felelős azért, hogy alakul az élete. Nem kell olyan terheket magunkra venni, amiket nem akarunk. A legjobbakat kívánom és előre is boldog újévet! :)

"Minek az úgy sem tud segíteni rajta" - sajnálom, hogy így áll hozzá. Pedig csak rajta múlik, hogy kijöjjön ebből az állapotból. Azzal, hogy neked mondja el újra és újra ugyanazokat a sérelmeket, nem fog előrébb jutni. Ő egyértelműen nem könnyebbül meg, nem tud továbblépni, téged pedig (ahogy mondtad is) lehúz.

Kérdés, mennyire és meddig bírod ezt el. Nagyon jó, hogy próbálod megérteni őt és szeretnél segíteni neki, hisz javasoltad az orvost,de ennél többet már nem tudsz tenni. Az átélt sérelmeit nem te fogod jóvá tenni (nem is kell).